Bacsó Béla – Földényi F lászló: A fiatal Lukács dráma- és művészetelmélete. (Színházelméleti füzetek 11., Budapest, 1979)

II. ÁLTALÁNOS MEGKÖZELÍTÉS - Főidényi F. László: A fiatal Lukács

országi kereteken kivüli elvárásokhoz viszonyulva, "mindvégig igazodva a hitelezők nyersanyagkitermelési igényéhez, közlekedési-szállitási érdekeihez, 8 az ország fennmaradó agrár jellegéhez."

7 Az iparosodás igy képtelen volt áthatni a társadalom egészét, amelyet ennek következtében elsősorban nem gazdasági kapcsolatok tartottak össze /gondoljunk pl. az antiszemitizmus kvézi-gazdaségi szerepére a századelő Magyarországán/, és a magyar iparosodás sajátos fejlődése ennek megfelelően strukturálta a társadalmat: "A feudális-nemesi társadalom Magyarországon - irja Berend T. Iván és Rénki György - nemcsak késve bomlott fel, de a modern tőkés viszonyok is ugy épültek ki, hogy mélyebb gyökereket ereszthessenek a gazdasági, mint a társadalmi struktúrában. A polgári osztályok kialakulása a tőkés viszonyokra jellemző osztálytagozódás előrehaladása, a tőkés-munkás ellentét alapvetővé válása mellett és ennek ellenére megmaradt a régi nemesi társadalom számos szerkezeti és szemléleti eleme... Nem következett be a társadalmi értékrend kapitalizmusra jellemző átalakulása sem... A régi nemesi társadalom és az uj polgári társadalom sajátos Q elkülönültsége és ugyanakkor együttélése alakult ki." A társadalom működésének ez a Monarchiára jellemző kuszasága eredményezte azt, hogy az ideológiai-tudati jelenségek eredői is többnyire ismeretlenek vagy félremagyarázottak voltak. Az induló Balázs Bélát és a fiatal Lukácsot, valamint kettőjük eszaei szövetségét körülvevő értetlenséget Lukács a következőképpen magyarázta: "Hogy Friedrich Schlegel és Schleiermacher és Novalis kölcsönösen sikraszálltak az egymás igazának a megvédésére, ebben senki sem talált ott semmi meglepőt - nálunk ezt is igazolni kellett volna, aert nálunk teljesen hiányzik aég... a tárgyi összefüggések, a 'sachlich' összetartozások pátosza, ezek Binden egyéni hajlaa és rokonszenv felett uralkodó volténak spontán aegérzése és átélése. "

9 Noha az igazi aagyarázat a valóság szerkezetében kereshető, nea pedig az egyéni rálátás ailyenségében /hiszen a pátosz is "tárgyi* jelenség, azáltal, hogy van, aiként a tárgyi öszszefüggések is hordozzák magukban a szubjektivitást/, Lukács 30