Bacsó Béla – Földényi F lászló: A fiatal Lukács dráma- és művészetelmélete. (Színházelméleti füzetek 11., Budapest, 1979)
II. ÁLTALÁNOS MEGKÖZELÍTÉS - Főidényi F. László: A fiatal Lukács
vázolt történeti képződmények és történelemfilozófiai kategóriák merevek, fixáltak. Miben kereshető mégis a mű népszerűségének titka, hol fejthető fel vitathatatlan értéke? Amikor Lukács választása a görögségre esett, ahol száraéra az ideálok kézzelfogható érzéki valósággá váltak, akkor nagynevű elődök nyomába lépett. Winckelmann, Hölderlin, Max Weber: mindannyian a derűt látták a görögségben, vagy - Nietzsche gondolatkörét idézve - csak Apollót vették észre, de nem látták meg Dionűszoszt. A nietzschei szemléletmóddal szemben, amely a görögséget eleve problematikusnak tekintette, Lukács az idealizálás rabja lett. A személyes vonzalmon és ízlésen tul /és egyszersmind benne/ azonban a múltra vonatkozó nézetek a jelenre nézve is árulkodóak, hiszen a jelen valósága kényszeríti mindig a gondolatot a történelemre vonatkozó állásfoglalásra. Ha a jelent teljességgel el akarjuk vetni, akkor ez csakis valamihez viszonyítva mehet végbe - és a fiatal Lukács túlságosan tisztelte a gondolati rendszereket, semhogy azokból kilépve a történelem egészé t szemlélte volna problematikusnak /azaz olyannak, amely lerázza magáról a konstruált teóriákat, hierarchizálásokat - pl. görögség versus polgári kor - és csakis a történelmi szubjektum és objektum viszonyénak folyamatá t hajlandó kérdés tárgyévá tenni/. Lukács a történelmet rendszerként, konstrukcióként vizsgálta, és ezáltal éppen annak a merevségre hajlamos polgári szemléletmódnak a keretein belül maradt, amely ellen A regény elmélet e Íródott. A polgári világot illető kritika puszta kulturkritika maradt, azaz mozgásukból kiszakított objektumok kritikája. A müvet ezért elsősorban csak a szenvedély és a pátosz teszi nagyszerűvé és műalkotássá - és ezzel együtt szubjektivisztikussá is. Ám a kulturkritika is kritika, és a fiatal Lukács egész ténykedésére ez a villódzás jellemző: a polgári világot kritizálja, anélkül, hogy észrevenné, hogy annak minden mozzanatában egyszerr e van jelen az elidegenedés és emancipáció folyamata, és miközben a polgári világ keretein kivü l hiszi magát, egyszersmind objektive azon belül is van. Ezért feledhetetlen mü A regény elmélet e: szerkezeté25
