Hont Ferenc: Kis színházesztétika (Színházelméleti füzetek 10., Budapest, 1978)

A színjáték-egész világa

vü, a musical (zenés, énekes, beszédes, táncos szinjáték egyenrangú szinvonalu irodalmi értékekre is törekvő szöveggel), a kabarémüsor stb. A szinjátékalkotás értéke nem attól függ, hogy melyik szinjátéktipusba tartozik, zenés, énekes, táncos, vagy csak beszédszövegű, vidám vagy tragikus, hanem attól, hogy a szinjátékegészt különböző tevékenységekkel létrehozó alkotóművészek közös célra törekszenek-e, s hogy ez a cél helyes-e vagy helytelen, valamint attól, hogy milyen minőségű, milyen szinvonalu, milyen hatású kifejező eszközöket alkalmaznak a szini műalkotás művészi-társadalmi feladatának teljesítése érdekében, azaz az együttesen megalkotott szinjáték-egész milyen igazul és mélyen tükrözi a társadalmi valóságot a színházesztétikái rétegekben és dimenziókban, és ezen a tükrözésen át milyen hatékonyan változtatja és fejleszti a néző magatartását, teljes személyiségét a mély és tartós művészi élmény alakító és továbbmozditó erejével.