Hont Ferenc: Kis színházesztétika (Színházelméleti füzetek 10., Budapest, 1978)
A színjáték-egész világa
% a szépért), tartalmatlan, kizárólagosan felszines érzéki hatásokra törő látványosság. A s zinj áték-egész cselekvéstartalmát hordozó fő tényezők nemcsak térben, hanem időben is mozognak. Már Arisztotelész megállapította, hogy azt nevezzük szini műalkotásnak, aminek eleje, közepe és vége van. Mikor kezdődik egy szinieloadás? Amikor a színpadon valami megmozdul, felvillan egy fény, megcsendül egy hang, mozdul, megszólal egy szinészalak. Az ilyen mozzanattal induló első szinpadi alakzat a szinjáték cselekményének kezdete. Az első szinjátékalakzatnak van egy sajátos szinházesztétikai törvényszerűsége. A szinjáték a jelen művészete. Csak a jelenben él,és a jelenben hat, de olyan módon, hogy a jelenben megvalósuló szinjátékalakzat magába süriti az előzményeket, a multat és a lehetséges következményeket, a jövőt. így az első szinjátékalakzatnak süritetten tartalmaznia kell a cselekmény előzményeit, a s zinj áték-egész "előtt"-jét és lehetséges következményeinek csiráját. A művészi értékű s zinj áték-egészben az előzményeket és a lehetséges következményeket a cselekménybe szervesen beágyazva találjuk. A Rómeó és Julia azzal a jelenettel kezdődik, hogy két család szolgái összeverekszenek. Ebből a jelenetből már megtudjuk, hogy a két családot régi ellenségeskedés állítja szembe egymással, és a jelenet folyamán az is kiderül, hogy ennek az ellenségeskedésnek súlyos következményei lehetnek. Az első szinjátékalakzat az egész szini cselekmény hangvételét megalapozza, intonálja. A szinjáték időbeli lejátszódásának középső csomópontja: a cselekmény döntő fordulata, amikor a szinpadi cselekmény iránya alapvetően megváltozik. Ez a fordulat nem mindig az előadás közepén jelentkezik, bekövetkezhet az előadás elején vagy vége felé is. De a néző számára az előadásban mindenképpen nyomatékossá, nyilvánvalóvá kell válnia, különben elszegényül, elveszi ti hatékonyságát a szinjáték cselek menyi ve, a szini cselekmény feszültségirányitó időbeli kompozíciója. A fordulatot, a peripeteiát legvilágosabban a görög tragédiák tartalmazzák. A szinpadi előadásban a fordulat éles hang-, tempó- és ritmusváltásban jelentkezik. 33
