Gervai András szerk.: A mai magyar dráma egy évad tükrében - Beszélgetések és interjúk az 1972-73-as évad új magyar bemutatóiról és a mai magyar drámáról (Színházelméleti füzetek 9., Budapest, 1978)
Írók a színházban
vá nincs meghiva? Czimer aztán föloldta ezeket a jólneveltségi kötelékeimet. Megindult a darab irása. A munka harmadik szereplője hitvesem lett, aki bátran, rögtön legépelte, amit fecnikre rögtönöztem. Aztán Czimer szentesitette, mi mehet rá a szinpadra. Verset azért irok könnyebben, mert annak megvan a percről percre látható ellenőrzése, örökölt formája. De a próza, a szindarab! A prózáról akkor derül ki, hogy ér-e valamit, amikor már háromszáz oldalt irt az ember; a színdarabról, amikor már legalább tízszer bemutatták. Óriási út! Arra nem igen volt addig türelmem, de most már megtörtént olyan is, hogy szinte villámgyorsan tudtam - s mertem - irni. Vígjátékaim mind olyanok, hogy minél nagyobb a nevetés, annál keményebben fagyj en az emberek arcára. Ilyesmit irtam most is. Két-három hét alatt. Volt, mikor egy nap alatt leróttam tiztizenkét oldalt. A Dániel az övéi köztról teszélek. Ezt a gyulai színház kérte, ebbe is beszervezve Czimert. Hem mondom el a darab történetét, másutt tán előkerül még. Anyai nagyapám Gyulaváriról való, ami három-négy kilométerre van Gyula városától, maholnap összeforr a két helység. Magam soha életemben nem voltam Békésben, csak ezelőtt harminc évvel Sarkadon éa Dobozon. Anyám családjának volt hajdan ebben a Gyulaváriban bizonyos közéleti szerepe, elegendő ahhoz, hogy Czimer módján szindarab sajtolódj ék belőle. - Az 1972/73-as évadban a Testvéreken kivül Az ünnepelt c. darabját is bemutatták, ezt Veszprémben. Kérem, beszéljen a dráma megszületésének körülményeiről! - Ebben Siklós Olgának volt Czimeréaez hasonló szerepe. Ő a veszprémi szinháznak volt a dramaturgja, s mint ilyen, kért, hogy irjak Petőfiről. Petőfit akkor már annyira szoborba merevített hősként ünnepelték, hogy én minél emberközelibben próbáltam ábrázolni. Ez - legalábbis a mü sikerét tekintve nem volt olyan hatású, mint a Testvérek . Ezt a munkámat másutt nem is játszották, csak Veszprémben. Azaz, hogy játszották, igen, érdekes módon: Németországban. Erről sehol nem láttam megemlékezést a magyar sajtóban, akkor tudtam meg, a-
