Gervai András szerk.: A mai magyar dráma egy évad tükrében - Beszélgetések és interjúk az 1972-73-as évad új magyar bemutatóiról és a mai magyar drámáról (Színházelméleti füzetek 9., Budapest, 1978)

Írók a színházban

FEKETE SÁNDOR - Hogyan kezdődött drámairól pályája? Korábban "irt-e o­lyan drámákat, amelyek eredetileg is azinpadra azánódtak, vagy pedig mindig más műfajokból alakitotta szinpadra a mü­veit? - 1945-ben 17-18 évesen irtam egy színdarabot, Magyarok cirnmel, egy azóta Nyugatra távozott Íróval, Világ Miklós se­gítségével, akinek a neve ma már nem sokat mond. József Atti la köréhez tartozott. Ez a partizántörténet meg is jelent Debrecenben, 45 tavaszán, elég nagy példányszámban. Azt hi­szem, az első nyomtatott hazai szindarab volt az új Magyar­országon. Ezt a játékot eleve szinpadra irtam, tehát itt semmiféle más műfaj nem szolgált kiindulási alapul. Később, néhány évi történészkedéa után, 1948-ban a Színművészeti Főiskolára jelentkeztem rendezê" szakra, azzal az elhatáro­zott szándékkal, hogy a szinpad világában kívánok dolgozni. A népi kollégiumi mozgalom körüli politikai bonyodalmak okoz ták, hogy mint a Vasvári Akadémia egyik vezetőjét, megbüntet tek engem is. Besoroztak katonának és igy a politikai tiszti akadémián lettem történelemtanár, vagyis abba kellett hagy­nom a főiskolát. De a színházról nem mondtam le és később zsurnalisztaként éveken át a szinházi kritikát is gyakorol­tam a Szabad Népnél. így aztán, amikor a 60-as évek végén visszatértem az irodalomhoz, foglalkoztatni kezdett a gondo­lat, hogy folytatom a darabirást. Azonban az a színjáték, a­melyet elsőnek szerettem volna megírni, eleve elképzelhetet­len volt - legalábbis szerintem - a szinpadon, és igy egy­szerűen filozofálgató dialógus lett belőle és könyvalakban

Next

/
Oldalképek
Tartalom