Gervai András szerk.: A mai magyar dráma egy évad tükrében - Beszélgetések és interjúk az 1972-73-as évad új magyar bemutatóiról és a mai magyar drámáról (Színházelméleti füzetek 9., Budapest, 1978)

Írók a színházban

és a Felelet cimü regényem között van. A Feleletet már igye­keztem valamennyire a hazai igényekhez alkalmazkodva megir­ni. Majdnem ugyanazt a témát dolgoztam fel benne, mint aze­lőtt a Befejezetlen mondatban , de azt teljes magányban, tisz­tán kedvem szerint, magamba merülve irtam, abban a tudatban, hogy sohasem fog megjelenni. Most nemcsak az Óriáscsecsemőre gondolok, de van azonkívül két kétfelvonásos játékom is, a­melyek nem kerültek előadásra. Egyik magyar szinháznak sem volt mersze ezek szinpadra viteléhez. Hem értek ahhoz, hogy a szinhaz mennyiben vállalhat kockázatot valamilyen produk­ciójáért. Csak azt tudom, mit ér az, amit én irok, hogy az­tán ez kifizetődik-e a kasszánál, nem az én dolgom megitélni. Az úgynevezett avantgárdé irodalomnak nagyon kis közönsége van, nemcsak nálunk, hanem, amennyire tudom, külföldön is. Nem tartom a demokráciával összeegyeztethetetlennek, hogy kis közönség is kapjon szája ize szerint való Írói munkát. Lehet, hogy a színházaknak ellentétes a véleményük. Az is le­het, hogy - főleg a mi nagy állami támogatással létező szín­házaink - nem tudnának fennmaradni olyan műsorral, amelyet a közönség egyáltalán nem látogat, vagy csak 5, 10, vagy 20 előadás erejéig támogat. Egyébként, ha jól emlékszem - az én úgynevezett, s majdnem azt mondtam, hogy kommersz darabjaim -, a Tükör , az Itthon , és a többi sem ért meg több előadást; azt hiszem, a Tükör és az Itthon is húszat vagy huszonötöt. Nagyjából ennyit tudok a mentségemre felhozni, ezért nem sze­repelek a szinházi életben. - Nem gondolt arra, hogy avantgárdé darabjait talán hiva­tásos szinhaz is bemutathatná? Hiszen van nálunk olyan szin­haz is, amely a klasszikusokból csinál avantgarde-ot, ahe­lyett, hogy... - Ez i3 oka, hogy elment a kedvem a drámairástól, általá­ban a szinháztól. Itt van a Huszonötödik Szinhaz, itt van Ka­zimir... Szóval volna lehetőség, azt hiszem, csak kockázatot kell erre vállalni. Meg lehetne próbálni szinpadra vinni va­lamelyik tetszhalott darabomat, de nem ragaszkodom túlságo­san hozzá.

Next

/
Oldalképek
Tartalom