Gervai András szerk.: A mai magyar dráma egy évad tükrében - Beszélgetések és interjúk az 1972-73-as évad új magyar bemutatóiról és a mai magyar drámáról (Színházelméleti füzetek 9., Budapest, 1978)

Az ötlettől a bemutatóig

dolgozott, fegyelmezett játék terén. - Részt vett olyan hazai előadáson, amelyik nem tetszett? - Azokkal az előadásokkal voltam elégedetlen, ahol a Névnapot hagyományos magyar vigjátékra hangszerelték. A közönség ilyenkor tombolt, a színháziaknak csillogott a szemük a büszkeségtől - csak én szerettem volna a szék alá bújni szégyenemben. A szinészeket, akiknek sok munkájuk feküdt az előadásokban, nem hibáztatom; az ilyen félreértelmezésekért mindig a rendező a felelős. Persze a szinész is szereti a könnyű, bevált eszközökkel elérhető sikert. Igy hát azért a szinész sem teljesen ártatlan. Hiszem, hogy másfajta, következetesebb é3 fegyelmezettebb játékstílus is közönségsikert aratna. Esetleg nem olyan heveset és látványosat, talán kevesebb lenne a nyiltszini taps, de a nézők az előadás után mélyebb benyomásokkal mennének haza. A szinészek azonban még nem próbáltak ezt a másik módszert, és amig nem próbálták, nem hiszik el, hogy eredményes lehet, a közönség pedig hálás, ha azt -kapja, amit megszokott. És nem tudja - honnan is tudná? - hogy jobbat is kaphat ennél. , - A sikerületlennek tartott bemutatókon sor került lényeges szöveghúzásokra? - Ezek az előadások rendkivül sikeresek voltak, csak nekem nem tetszettek. Ami pedig a húzásokat illeti, érdekes módon mindig olyasmit húznak, amit nem is lehetett volna megvalósítani hagyományos eszközökkel. Ezek a kihagyott szövegrészek pedig fogódzót jelenthettek volna a rendezőiek, hogyan kell értelmezni, játszatni a darabot. Nálunk sajnos ez a gyakorlat: amit nem tudunk, vagy nem szoktunk megcsinálni, azon nem tépelődünk /erre nincs is idő/, azt egyszerűen kihúzzuk* BERÉNYI GÁBOR - A Névnap már a második Kertész Ákos darab, amelynek szinpadra állítása az Ön nevéhez fűződik. - Tulajdonképpen az is az én "bűnöm", hogy Kertész Ákosból drámairó lett. Makra cimü regényét még az Uj írásban