Gervai András szerk.: A mai magyar dráma egy évad tükrében - Beszélgetések és interjúk az 1972-73-as évad új magyar bemutatóiról és a mai magyar drámáról (Színházelméleti füzetek 9., Budapest, 1978)

Az ötlettől a bemutatóig

rend, amit meg akar dönteni. Éa nem tud, nem tudhat oly tisz­ta maradni, mint mi mindannyian, mint minden igazi forradal­már óhajtaná. Sokat vitáztam, nem, nem is vita, baráti beszélgetés volt inkább, erről Veres Péterrel. Ő emlegette mindig a történelem dialektikáját. - Vállalni kell a történelmet - mondotta ő. A forradalomnak ilyen konfliktusai sej lettek fel bennem, a­mikor a Testvéreket fogalmaztam. Nehéz volt megfogalmazni: a­zokkal szemben is, akik azt állitanák, hogy nincsen forradalom. Először úgy terveztem, hogy Györggyel, a tettek emberével ál­litom szembe Gergelyt, a tiszta eszme elkötelezettjét, aki nem öl. Aztán kiderült, hogy nem tehetem ezt. Ez a Gergely reneszánsz figura: pontosan olyan forradalmár, mint György. Egy füst két lángja, egy lelkiismeret kétféle kinja - erről van szó, s ha ezt nem sikerült ábrázolnom, nem sikerült a né­zőt, az olvasót belevonnom az én problémámba. Főleg pedig azt a problémát nem tudnám igy ábrázolni, hogy hiába vitázol ­jönnek az események. Az események pedig rögtöni cselekvést követelnek. Nekem az igazi gondolatom ebben a drámában az, hogy nem azt csináljuk, amit választunk, hanem azt tesszük, ami elkerülhetetlen. Az öccs mindig otthagyja a bátyját. Ezer alkalma lenne, hogy végleg elmenjen... - Egy tiszta forradalom nevében hagyná ott... - Igen, otthagyhatta volna, de akkor megvetjük őt. Mind­annyiunk életében volt olyan pillanat, amikor kiszállhattunk volna egy ügyből, de ha ezt megtesszük, egész további életünk­ben gyávasággal vádoltuk volna magunkat. Gergelynek meg kell halnia, noha kezdettől fogva valami más utat szeretett volna választani. Mégis, ha vállalja György kiindulási pontját, hogy a nép kínjait nem lehet tovább tör­ni - nem tehet mást. Előbbre lát, mint György, noha György nem ostoba katona, mégha lehet is ő tájékozatlan sok dolog­ban, de saját mesterségét érti. - Szeretném kiszélesiteni beszélgetésünket. A Testvérek elevenen veti fel a "hőstelenitett", a deheroizált történe­lemről szóló vitáinkat. A Testvéreket én pátosztalanitott

Next

/
Oldalképek
Tartalom