Bódis Mária: A Magyar Színháztörténeti Múzeum információ-tárolásának és nyilvántartásnak módszertana. (Színházelméleti füzetek 8., Budapest, 1978)

Bevezetés

BEVEZETÉS A színháztörténeti múzeum célja megőrizni a magyar színjátszás történetére vonatkozó Írott, képi

8 auditiv és tárgyi emlékeket. Hogy céljának megfelelhessen, feladata ezeket az emlékeket gyűjteni, megóvni a pusztulástól, tárolni és nyilvántartani. A színháztörténeti emlékek rendszerezése során kialakulnak a színháztörténeti forrástipusokkal azonos gyűjtemények, amelyek a múzeum szervezeti alapját képezik. A gyűjtemények nyilvántartása szükségessé teszi a gyűjteményi anyag, ill. a forrástlpusok által hordozott színháztörténeti információanyag feltárását. A folyamat eredményeként a múzeumon belül felhalmozódik egy olyan primér forrásbázis, amelyre további színháztörténeti információanyagok épülhetnek. Tehát: a színháztörténeti múzeum feladatköre a modern tudományos igényeknek megfelelően kibővül; a felhalmozódott belső forrásbázisra felépíthető egy olyan színháztörténeti múzeum modellje, amely megvalósítja a muzs ológia és a színháztörténeti kutatás elvi és módszertani szintézisét. Ez a modell szervezeti bázisa a színháztörténeti emlékek megőrzésének, ugyanakkor kialakítja külső vonzásterületét a színháztörténeti információanyag felkutatására és leírására, valamint annak tudományos feldolgozására. A múzeum feladatává válik tehát a spontán anyaggyűjtés mellett /amely gyűjtési forma a spontán kínálat miatt elkerülhetetlen/ az az intern /gyűjteményi/ és extern /múzeumon kívül lappangó/ információanyag feltárása, illetve a gyűjtési munkálatok megszervezése és Irányítása, amely egy előre kidolgozott tudományos terv szerint részfeladatokra felosztott színháztörténeti kutatómunka 7