Bódis Mária: A Magyar Színháztörténeti Múzeum információ-tárolásának és nyilvántartásnak módszertana. (Színházelméleti füzetek 8., Budapest, 1978)

Jelmeztár

JELMEZTÁR A szinházi jelmezek mint azinháztörténeti források, tema­tikailag szoros egységben vannak a jelmeztervekkel épp úgy, mint a szinházi kellékek és makettek a díszlettervekkel. Ezek együtt - a fotótár anyagával és a képzőművészeti alkotások produkciójára vonatkozó ábrázolásaival kiegészitve - adják meg a szinházi műalkotás közegének, a szinpadnak és a benne játszó színészeknek együttes vizuális képét, azaz a szinpadi látvány rekonstrukcióját. A szinházi jelmezek olyan fennmaradt tárgyi dokumentumok, amelyek a szinpad vizuális képéhez, és ezen túl a szerep ren­dezői és szinészi elképzelésének vizuális megvalósításához nyújtanak ismeretanyagot. A gyűjtemény - a színháztörténeti kutatás alapterületeiben elfoglalt helyét tekintve - a pr o­dukci ó kutatásához nyújt információkat. A gyűjtemény olyan tárgyakból áll, amelyeket a szinészek a szerepformálás, illetve a szinházi alkotás pillanatában vi­seltek. A tárgyak formai elnevezései a viselettörténet megha­tározásaival azonosak. Az azonosság a meghatározások jelentés­tartalmában nem áll fenn, mert bár a szinházi jelmezgyüjte­mény és a viselettörténet fogalomkörének szótartománya azo­nos, jelentésükben különböző tartalmakat hordoznak. A jelmez­gyűjtemény jelentéstartalmában ötvözi annak a kornak a vise­lettörténeti jegyeit, amelyben a szerep élt, illetve amely korban a darab játszódott, és annak a kornak a jegyeit, a­melyben a darabot előadták. A jelmez mint tárgyi emlék, a legritkább esetben áll e­gyetlen darabból, inkább tárgyak csoportjából, amely együtt 71

Next

/
Oldalképek
Tartalom