Bódis Mária: A Magyar Színháztörténeti Múzeum információ-tárolásának és nyilvántartásnak módszertana. (Színházelméleti füzetek 8., Budapest, 1978)
Topográfiai gyűjtemény
szinházi műalkotás létrejöttéről és annak milyenségéről alkotható tudásanyagot. A színjátszó hely adata mellett a gyűjtemény feltárja az épület technikai feltételeiről szóló információkat. Pl. a bediszletezés lehetőségeiről, a szinpad és a nézőtér elválasztásának technikai megoldásairól, a világításról, a szinpadi gépezetekről, a súgótér és a szinpad viszonyáról, a színjáték előkészítésének technikai bsrendezettségi fokáról, a nézőközönség befogadásának módjáról stb. szóló adatokat. A gyűjteménynek tartalmaznia kell azokat az információkat is, amelyek a színjátszó helynek és berendezésének keletkezéséről szólnak. A terveket és azokat az anyagi forrásokat, amelyekből az épület felépült, illetve amelynek segítségével az épület betölthette funkcióját. A topográfiai gyűjtemény gazdasági jellegű információanyaga már kapcsolódik a szinházi üzem működési témaköréhez. A gyűjtés és a feldolgozás során az anyag pontos ismeretében lehet csak a két témakört esetenként különválasztani egymástól. Gyakorlatilag a szinházi üzem működésének információanyaga a levéltár gyűjtési körébe tartozik. A topográfiai gyűjtemény megjelenési formáját tekintve sokféle. Két fő részből, képi és szövegi részből tevődik öszsze. Tartalmazza az épület külső és belső képét, tervrajzát, alaprajzát, a szinpad és a nézőtér esztétikai, építészeti képét stb. Ugyanakkor tartalmazza az épület leírását, keletkezésének történetét, a vonatkozó kéziratanyagot /jegyzőkönyvek, számlák stb./, nyomtatott anyagot és repertóriumi adatanyagát. A topográfiai gyűjteménynek olyan tartalmilag összetart oz ó és szerves egységet képező gyűjteménynek kell lennie, amely a múzeumi gyűjtőterületek mindegyikéből őrizhet anyagot. A topográfiai gyűjtemény forrásterületei: a/ tervek /kivitelezett vagy tervpályázati anyag/, b/ ábrázolások: képzőművészeti alkotások és fényképek formájában, 65
