Földényi F. László: A polgári dramaturgia kialakulása Angliában - A restaurációs dráma (Színházelméleti füzetek 7., Budapest, 1978)

Jegyzetek

lirával szemben a színdarabban a rim természetellenes, mivel ez arra utal, hogy a költő eleve kigondolta azt, aminek dramaturgiailag spontánnak kellene látszania. A drámai költészetről c. tanulmányában Dryden a következőképpen érvelt ez ellen: "Azt felelem önnek..., hogy a következő különbség a komédia, mint a közönséges személyek és köznapi beszéd utánzása, valamint a komoly darab között: az utóbbi a természet bemutatása, de egy emelkedettebb természeté. A cselekmény, a jellemek, a szellem, a szenvedélyek, a leirások: mindez oly magasan van a közönséges érintkezés fölött, amilyen magasságra a költő képzelete képes... Tudjuk, hogy a tragédia a nemes személyek gondolatát és szerencséjét mutatja be, és ezek ábrázolása során a hősi rim áll a legközelebb a természethez, mint a modern vers legnemesebb fajtája." A vita eleve eldöntött volt, ugyanis maga a kor hajlott arra, hogy Dryden nézete legyen az uralkodó. Jellemző erre, hogy Dryden pl. elméleti Írásaiban tisztában van a dráma tartalom-forma dialektikájával, és Írásaiban ennek ellenére a drámaiatlan formát alkalmazna, ezáltal'a két komponenst elszakitva egymástól. A rim kántálása ugyanis eleve drámaiatlanná teszi a drámai szituációban elhangzó szöveget, különösen, ha maga a beszélt stilus is a valóságtól elrugaszkodott, drámaiatlan és fennkölt stilus. A rimes tragédiában a rim természetesen csak akkor válik nevetségessé és funkciótlarmá, ha nincsen dramaturgiai szerepe - ám mivel a korban a stilus többnyire mellékes körülmény lett, ez a rimre is vonatkozik, amely emiatt üressé, fontoskodóvá vélt. Érdekes módon különben a rim'akkor kezd eltűnni az angol tragédiából, amikor a XVII. század végén kibontakozik a szentimentális dráma, ugyanis ekkor egy uj, alapvetően és tudatosan vállalt polgári nézőpont alapján Íródtak a darabok, amelyek emiatt tartalmilag, dramaturgiailag, stilusbelileg egyaránt különböztek a restaurációs drámáktól. Érdemes felidézni a polbári álláspontot képviselő Addison véleményét a restaurációs tragédiáról /Spec-