M. N. Sztrojeva: Sztanyiszlavszkij rendezői kísérletei, 1917-1938 (Színházelméleti füzetek 6., Budapest, 1978)

A művész és a forradalom

ben talán ez volt a legdrágább Sztanyiszlavszkij számára. Az elkövetkező években, amikor idejének és tehetségének nagy részét a stúdióknak szentelte /már három stúdió működött és tervezték egy negyedik, illetve egy opera-stúdió létrehozását/, meggyőződött arról, hogy kisérleti, kutató jellegű munkát éppen a stúdiórendszerben lehet végezni. Megfigyelte, hogy ez alatt az idő alatt a legérdekesebb egyéniségek, eredeti tehetségek - szinészek és rendezők - a stúdiókban nőttek fel körülötte: Vahtangov, M. Csehov, Zavadszkij, A. D. Popov, Gyikij, Scsukin, Szimonov, Zahava, Birman, Giacintova, Berszenyev, Gotovcev, Duraszova, Cseban, Gyejkun, Pizsova, Taraszova, Hmeljev és sokan mások, akikhez Szta• nyiszlavszkij komoly és megalapozott reményeket fűzött. A stúdiómunka minden bonyolultsága, ellentmondásossága és korlátozottsága, valamint a stúdiónövendékek állandó "lemorzsolódása" ellenére - ami nem kevés keserűséget okozott Sztanyiszlavszkijnak -, mégis szilárdan meg volt róla győződve, hogy a Művész Szinház önerőből képtelen a teljes megújulásra. Jegyzetek 1. K. Sz. Sztanyiszlavszkij: Szobr, szocs. v voszmi tomah, 1. t. M., "Iszkussztvo", 1954, 374. o. 2. V. V. Luzsszkij naplójából. Idézi: I. Vinogradszkaja: Zsizny i tvorcsesztvo K. Sz. Sztanyiszlavszkogo. Napló, t. 3 /1916-1926/. M., VTO, 1973, 78. o. /a továbbiakban: Napló/ 3. "Szovjetszkij tyeatr. Dokumenti i matyeriali" c. gyűjtemény, 1917-1921. L., "Iszkussztvo", 1968, 118. o. 4. A közös társulati ülések jegyzőkönyvei. 1917. november 6-i és 7-i jegyzőkönyv. - A Moszkvai Művész Szinház muzeuma, a szinház belső életének archivuma, No. 36. 5. "Kedves A. I. - irta -, csak tegnap szereztem tudomást 0. V. Gzovszkaja révén a Kis Szinházban lezajlott szentségtörés rettenetes részleteiről..." /Az MMSZ múzeuma, archiv, K. Sz., No. 5993. 19