M. N. Sztrojeva: Sztanyiszlavszkij rendezői kísérletei, 1917-1938 (Színházelméleti füzetek 6., Budapest, 1978)
A művész és a forradalom
M. Sz./ banálisnak és vulgárisnak fog tűnni". "Négy stúdióra van szükség... mindezek fölött pedig a Moszkvai Művész Szinház - a Pantheon Szinház kupolája emelkedik majd." 1'* Nyemirovics-Dancsenko nem kevésbé határozottan ellenezte Sztanyiszlavszkij tervét. Ő valóban a szinház "szétforgácsolódásától" tartott. A "stúdió-szerü" fejlődéssel a "szinházrszerűt" állította szembe, mondván, hogy a Művész Szinházat érintetlenül kell megőrizni, s csak fokozatosan, a szokásos módon belülről kell megújítani. Arra hivatkozott, hogy "a stúdió-szinház kis kiterjedése" önkéntelenül is gúzsba köti, beszűkíti a szinpadi művészet méreteit. "Ugy vélem - mondta hogy ha pl. Moszkvin stúdiórendszerben dolgozta volna ki Poma szinpadi alakját /Poma Opiszkin az "Istvánfalva" c. darabban - M. Sz./ és a Stúdióban játszott volna, akkor sohasem érte volna el a pszichológiai árnyalatoknak azt a világosságát és jelentőségét, megjelenítésüknek azt a módját, amelyre éppen azért nyilik lehetősége, mert megszokta, hogy az élmények igen kiterjedt skálájával dolgozzon." "És amikor a Művész Szinház megmentésének kérdése kerül szóba - folytatta Nyemirovics-Dancsenko -, ezt a problémát képtelen vagyok K. Sz. szemszögéből tekinteni, és nem tudok csak a stúdiőrendszerről beszélni. Persze megértem őt. Mint mindig, amikor hatalmába keriti valamely eszme, most is oly mértékben adja át magát ennek a gondolatnak, hogy minden egyéb kivül esik látókörén, s ekkor, mint rendesen, célratö15 rő, makacs, sot kegyetlen lesz." A "szétforgácsolődás" veszélyének megemlítése különösen hatásos érv volt. Abban az időszakban Nyemirovics-Dancsenko reális, taktikai elképzelései ésszerűbbeknek tűntek, mint Sztanyiszlavszkij maximalista stratégiai terve, amely egy távoli, s még meglehetősen ködös perspektívára épitett. Érthető, hogy a vezető színészeknek, a szinház alapitó tagjainak a többsége Nyemirovics-Dancsenko álláspontját fogadta el. Ezen túlmenően pedig sokaknak egyáltalán nem volt Ínyére az előadások hosszadalmas, stúdió-szerű előkészítése, amely a "rendszer" elsajátításával fonódott össze; az adott tervezet18
