M. N. Sztrojeva: Sztanyiszlavszkij rendezői kísérletei, 1917-1938 (Színházelméleti füzetek 6., Budapest, 1978)

Moliére

sa?" Sztanyicin zavartan mondta: "Ez nagyon nehéz." De a ren­dező folytatta elmélkedését: "Meghalt a felesége és még va­lami történt. Ez mind igaz. Csakhogy felvetődött az ön éle­tének döntő kérdése. Egy roppant tehetségű művész müveit meg­semmisíti valami király. Egy zseniális embernek nincsenek személyes ellenségei. Mi erősebb a felesége halálánál? Mi erősebb önben? A 'Tartuffe* vagy a felesége? Természetesen a »Tartuffe*. Meglehet, hogy ezekben a pillanatokban rövid idő­re ismét megfeledkezik a felesége haláláról..." "Miben különbözik a zseni az egyszerű embertől? - tette fel a kérdést a rendező. A zseninél minden nagyon világos. Ha valamiben hisz, ha Valamiben elmarasztalja az embert, ak­kor ezt szilárdan tudia, a legvégsőkig." És Sztanyiszlavszkij ismét Tolsztoj példájára hivatkozott, aki ugy tudott "igent" mondani, olyan mély meggyőződéssel, hogy emellett semmiféle "nem"-nek nem maradt helye. Itt a szerző szövege "puszta becsmérlő szavakat tartal­maz", amelyeket azonban "kissé ki kell színezni" - nem harag­gal, kiáltozással, hanem inkább valamiféle filozófiával. Hi­szen nem egyedül az érsek rágalmazza önt, hanem az "egész a­nyaszentegyház". "Ön most az egész életen elmélkedik. Nem káromkodik, hanem filozofál. Ne siesse el ezt a monológot. Mé­lyére hatolva arra törekedjen, hogy az emberi élet feletti mély Ítéletté változtassa." És természetesen "el kell távolod­ni attól a felfogástól, hogy Moli&re gyáva". Amikor arra ké­ri a Pélszemüt, hogy ne sértegesse, talán "pillanatnyi elme­zavar" áll fönn nála, egyszerűen semmit sem ért abból, ami körülötte zajlik, rosszul van, a szivéhez kap. Az utolsó felvonás próbáihoz fogva Sztanyiszlavszkij is­mét kifejezte kétségét: hogyan lehet egy nagy embert ábrázol­ni, ha a szerző egyszerű embernek irta meg? "Mihail Afanasz­jevics szörnyen nehéz feladat elé állitotta a színészeket: játszd el a darab hősét - és ehhez csak a hős fogyatékossá­gait rajzolta meg. Hisz semmi pozitivet nem nyújt nekünk. Moliere - gyáva, egoista, szeszélyes, egyszóval minden vissza­50

Next

/
Oldalképek
Tartalom