Bécsy Tamás: Drámaelmélet az ontológia és az esztétika határán (Színházelméleti füzetek 5., Budapest, 1977)

Jegyzetek

JEGYZETEK 1. IT. Hartmann, Hankiaa Elemér. 2. R. Ingarden: The Literary Work of Art; An investigation on the Borderlines of Ontology, Logic, and Theory of Literature; Translated with an Introduction, by George G. Grabovitz; Northwestern University Press, Evanston 1973i 20. 3. Vo.: R. Ingarden: The Cognition of the Literary Work of Art. English translation by R. A. Crowley and K. R. Olson; Evanston, 111. 1973. 4. A formalisták csak hangokat, kifejezéseket, mondatokat, mondategységeket, mondat-komplexumokat ismernek el. 5. Be ugyanígy a befogadóé la. 7ö. I. A. Richards elméletével. 6. Szabolcsi Miklós: A verselemzés kérdéseihez; Akadémiai 1968;63. 7. Lukács György: A társadalmi lót ontológiájáról I.-III.; Magvető Kiadó 1976; 1/255. 8. Lukács Gy. i. m. uo. 9. Mindkét idézet: Lukács Gy. 1. m. 11/58. 10. N. Hartmann: Az esztétikai tárgy ontologie jár ól... Helikon 1968/3-4 sz. 372. 11. Vö.: Elder Olson: An outline of poetic theory; In: Critics and Criticism, Essays in methodw by a group of the Chicago Critics; The University of Chicago Press; Pifth Impression 1970; 21. 12. R. Ingarden: Time and Modes of Being; Charles C. Thomas; Springfield, 111., 1967. Translated by Helen R. Michejda; 49. és 51. 13* Az alakok objektivitása és jellemük, jellegük különböző volta a münemek határkérdéseit is érinti. 14. Ez a szemlélet az ujabbkor! irodalomelmélet-történetben tálén M. Morgannól jelenik meg először, 1777ben. 15* Sz. L. Rubinstein: Az általános pszichológia alapjai, I., II. Akadémiai Kiadó 1974; 11/1022. 16. Sz. L. Rubinstein i. m. Il/lo26. 17- Heller Ágnes: A mindennapi élet; Akadémiai Kiadó 1970; 106/ 18. Heller Á. i. m. uo. 19. Heller A. i. m. 107. 20. Az a drámai alak, akit az iró erkölcsiségtől mentesen, s ilyen értelemben, erkölcsiség nélkül ábrázol,