Peterdi Nagy László szerk.: Csehov és a mai színház (Színházelméleti füzetek 4., Budapest, 1977)

sajátossága Jutott érvényre ebben. Kaposvárott Szabó Ildikó játszotta a szomorú kis taritónő, Mása szerepét, aki remény­telenül szerelmes Trepljovba. A tehetséges színésznő a csu­pasz színpadon és a rideg kellékek között is érzékeltetni tudta azt a hősies Urát, amellyel ez a törékeny kis asszony szembeszegül az emberi boldogtalansággal és a folytonos•ku­darcok ellenére is újra megostromolja magányának falát. A körülmények folytán a szebb, a tartalmasabb életet - mindazt, ami után Nyina és Kasztya fut - Mása számára a szerelme je­lenti. És ő meg tudja tisztán őrizni, szétmálló élete- fölé tudja emelni ezt a szerelmet. Különösen jól érzékelteti ezt a negyedik felvonás egy jelenete, amely éppen a hagyományos pszichológiája révén volt egyszerre modern és csehovi. Mása ágyat vet a nagybácsinak Trepljov szobájában. Egyszercsak a párnával a kezében hirtelen felegyenesedik, figyelni kezd. Az anyja, aki ott áll mellette, nem hall semmit, ő azonban hallja, hogy a szomszéd szobában Kosztya - a szerelme - egy melankolikus keringőt játszik. Mása akkor szorosan magához szorítja a párnát - szinte már mint szerelmes férfit öleli -, s lassan, hangtalan, testetlen extázisban kettőt-hármat for­dul vele keringő lépésben. A teste a férjéé és a gyermekéé. Ez a tánc most azonban azzal egyesíti, akié a szive, a lelke, az egész megvalósulatlan élete;; Kosztyával, az Íróval. Szolnokon Bodnár Erika Nyina szerepében nyitotta rá szemün­ket a Sirálynak valami mélyebb, és ugyanakkor maibb jelenté­sére. Nyinát rendszerint mindig elébe helyezzük a másik két tragikus sorsú fiatalnak. Hiszen ő az, aki győz a szerelmén és az élet buktatóin, aki színésznő lesz, akinek büszke sirály­ként ivei felfelé a sorsa. Bodnár Erika is győztes sirályt játszik, de - s ez már az ő hozzáadása a rendezői értelme­zéshez - alakításában megérezzük azt is, hogy pyrrhusi - vagy éppen nagyon is mai - győzelem ez. Vele^ mint kezdő színész­nővel nem az történik itt, amit a művészeti főiskolákon közvetlen élmény-és tapasztalatszerzésnek neveznek. Az em­

Next

/
Oldalképek
Tartalom