Mihályi Gábor: Hamletekre emlékezve - Gábor Miklós levelével (Színházelméleti füzetek 3., Budapest, 1976)

HAMLETEKBE EMLÉKEZVE - Színháztörténeti tanulmány Nemcsak a szinház, de a színikritika is a jelen időhöz kötődik - pedig scripta manent

. Azonban a kritika is csak a mát, egy adott szinházi este élményét rögzitheti, ugy ahogy azt akkor a birálat irója átélte. A kritika be van zárva a színielőadás jelenének átláthatatlan falai közé, Ítélete az aznap perspektívájához kötődik - ez értéke s egyben korlátja is. A jelen idejű kritikákból szükségszerűen hiányzik a jövő, a történelemmé vált jelen szélesebb távlatainak belátása. Persze a holnapután kilátótornyából már könnyű messzire látni - különösen akkor, ha egy meghaladott^ már lezárt múltra tekinthetünk vissza. Viszont különösen hasznos tanulságokkal jár a régi kritikák ujraolvasasa, ha olyan lezárt múltra tekinthetünk vissza, amely valaha még a mi jelenünk volt. Mert olyan összefüggések felismerésére vezethet, amelyekre akkori időhöz kötöttségünkben nem volt lehetőségünk. A Madách Szinház Hamletelőadása, ma már tudjuk, az elmúlt tizenöt év legjelentősebb Shakespeare-produkciója volt. A magyar Shakespeare-elŐadások történetében egyedülálló rekordot ért el, 1962-től 1967-ig, öt éven át volt műsoron, háromszázszor játszották, s csak azért hagyták abba, mert