Szebeni Zsuzsa: A Figura Stúdió Színház (Skenotheke 3. Budapest, 2000)
V. Felhők és Maszk
dicsőség, a Város pedig minden jóakarat ellenére- nem tud több pénzt áldozni a művészetre". 4 2 A bemutatásra kerülő darab, Slawomir Mrozek: Emigránsok, rendezője Bocz Mészáros Zoltán: furcsa elveket vall "Úgy tűnik a gyergyói embert nem érdekli a Figura mert e színház - hagyományaihoz híven - olyan alternatív produkciókkal rukkolt elő, amelyek a gyergyói közönségnek emészthetetlenek. Összeszámolhatjuk, hogy egy ilyen kisvárosban hány embert érdekel ez a fajta színjátszás. Az utóbbi időben csak olyan előadások voltak, amelyek folyamatos kísérletezést jelentettek, és ebbe a közönség beleunt. Kell kísérletezni, de nem mindenáron. A mi feladatunk visszacsalogatni a közönséget azáltal, hogy emberközpontú darabokat kezdünk játszani." 4 3 A színész rendező, vagy rendező-színész valószínűleg kissé fogalomzavarban szenved és nem ismeri a kísérletezés, vagy a színházi kísérletezés fogalmát, mert éppen a Figura legjobb hagyományait támadja. Sajnos éppen a hasonló hangok felerősödése és eluralkodása vezethet, sekélyes színházi produkciók létrejöttéhez, valamint ahhoz, hogy mindenáron igyekeznek a Figurát besorolni valamiféle általa nem felvállalható rendbe. Az mindenképpen tény, hogy 1994-től kezdődően a Színház produkciói nem érték el azt a színvonalat, amelyet korábban. Született néhány bátran vállalható produkció, melyek közé besorolható a Jean Anouilh: Ardéle, avagy szeret nem szeret című darabja is. Az előadást a négy férfi szereplő Szabó Tibor, Nagy Csongor, Győri András, Fazekas Mihály állította színpadra, szakmai tanácsadó Arkosi Árpád rendező volt. "Rendhagyó Figura -produkciót láthattunk-nyitást a közönség felé. A társaság szigorú szabályait levetkőzve játszotta a stúdiódarabot, figurás mivoltából, az álarcot a maszkot őrizve meg csupán. A sebtében verbuválódott csapat minden tagja egyéni játékával próbálta egységes egésszé kovácsolni a darabot, vállalva a néma pillanatokat, a helyszűke okozta torlódást is ...Ardéle-nek púpjában rejlik a lelke -...A nézők talán a Figura púpját is felfedezhették ezúttal..." 4 4 Szeretnék élni ezzel a darab és a cikk-iró által teremtett képzavarral „a Figura púpjá"-val, mert kétségtelen, hogy van egy ilyen púpja, de tágabb értelemben értelmezhetjük tehernek is, melyet lerázhatatlanul magán visel. Ez a púp az egyetlen kincse is, hiszen az a szellemi teher amelyet örökölt, ez különbözteti meg a többi "nem púpos" színháztól. És ha már a darabból adódik, nézzük meg azt a nehezebben vánszorgó, kicsit csúnyább is, kicsit szokatlanabb "púpost" vajon nem tud-e valami olyat, amit a többi nem. 34