Szebeni Zsuzsa: A Figura Stúdió Színház (Skenotheke 3. Budapest, 2000)

I. A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház története - 3. Übü Roi - 4. Vérnász

művelődési eseményből. Úgy illett volna, hogy ezek a fiatal mérnökök előbb a munkahelyükön mutatkozzanak be azzal, amit alkottak, nem pedig csak a külső igazgatói sugalmazásra hívják meg, később, a gyáriakat. Márton nem híve az elzárkózásnak. Nagyon is tudatában van annak a minőségnek..., amely a gyergyói színjátszásban merőben szokatlan és örvendetes, szeretné azonban, hogy Bocsárdiék is érezzék át az ügynek közös voltát, osszák meg a gondokat-ne csak a termelés nyolc órájában legyenek jelen, fizikailag, az üzemben."

9 (Amikor maga az élet teremti az abszurdot). Ez az ellentét azonban nem csak a nyolcvanas évek hivatalos gondolkodása és a Figura között jelentkezett, ugyanez a szakadék tátongott a korabeli színházi elit gondolkodása és a hétköznapok között. Igenis megtalálhatók azok a csírák, azok az színházi szakértők, akik a gyergyói csoporthoz hasonló elveket vallanak. Szinte az előadással párhuzamosan jelenik meg a kísérleti és stúdiószínházak szerepét taglaló cikk: "Egy évtizeddel ezelőtt az ország különböző városaiban működő nagyszínházak"kistesvéreinek születése afféle kisebb forradalom volt Thália birodalmában, amelyre végül minden színházi ember, igazgatótól, rendezőtől kellékesig féltékenyen és féltőn büszke volt. Egykori pincéket vagy padlásokat - tehát a legkevésbé művészi közegetalakítottak színi előadások megtartására alkalmas teremmé, művészi szempontból tehát messzemenően serkentő, ösztönző jellegűvé, nem annyira anyagi áldozat árán, mint inkább a lelkesedés és képzelőerő bevetésével. A kistestvér neve Stúdió lett, esetenként műhely - e cím mellett az átalakítás évét, a terem befogadó-képességét mutató számot viseli megnevezésképpen kis-, de nem mostohatestvér lett: a művészi feladatok rendjén osztozott a nagyszínpaddal...Mára meg is szoktuk a stúdiók létét, működését, s föl sem tesszük már a kérdést: Mi hát a stúdió?, Miért van rá szükség?, Mi igazolja létjogosultságát?, Hogyan határozható meg, hogyan körvonalazódott sajátos arculata az elmúlt időben?, Mi különbözetei meg a nagyszínháztól?, Mit nyert, mit veszített, vagy faragott le, hagyott el a művészi eszközök, színészi feltételek tárából?, Milyen értékek felmutatására vállalkozott, milyen értékalakzatokba kristályosodott az elmúlt időben?, És mi foglalkoztatja a jelen pillanatban?"

1

0 A változás, a megújulás, a rendkívüli cenzúra ellenére is érezteti hatását az egyes színházakban, az időszakban ..."színházi életünk a szemléletváltás korszakát éli. Új idők-új módszereket követelnek. Nem vagyunk csalhatatlanok, nem állítjuk, hogy rátaláltunk az egyetlen üdvözítő megoldásra. Művészi honpolgári lelkiismeretünk szerint cselekszünk, mert a művészet halála akkor kezdődik, mikor a konvenciók fedezékébe vonulunk, a konformizmus szellemében senkit sem bántva kitaposott utakon sétálunk. Inkább vállalom a bukás kockázatát, mint a szép semmit mondás és semmittevés nyugalmát."

1

1 13