Molnár Klára: A Népopera - Városi Színház 1911 - 1951 - Skenotheke 5. (Budapest, 1998)
A Népopera - Városi Színház története
A Népopera - Városi Színház 1911-1951 műve a Böském magyar szerző darabja volt. Májusban olasz operatársulat vendégszerepeit az épületben, Puccini, Donizetti, Verdi, Rossini, Bizet és Mascagni művekkel, A számos hangverseny közül kiemelkedett Mozart Requiemjénd. előadása a Népopera zenekarának és a Fővárosi Énekkarnak közreműködésével, Sztojanovits Jenő vezényletével. A neves vendégművészek közül is kiemelkedő művészi teljesítményt nyújtott Jasha Heifetz orosz születésű hegedűművész hangversenye. Sajnálatos, hogy az első világháború kitörése miatt megtört a színház első három évadjának lendületes fejlődése. * * * A színház vezetősége, a főváros és a kultuszminisztérium közötti tervezetben megállapodás született, hogy az állam bérli ki a Népoperát, s helyiségeit a Magyar Királyi Operaház céljaira hasznosítja. Erről a tervről ugyancsak a háború miatt, akkor úgy vélték ideiglenesen, le kellett mondani. Az 1914/15-ös évadra Márkus megkapta az engedélyt előadások tartására, melyet ő átengedett a Népopera művészszemélyzetének, "hogy állás nélkül maradván, a színházban a maguk javára előadásokat tarthassanak." Az előadások rendjére, a kötelességek végrehajtására a Népopera tagjaiból alakult bizottság, név szerint Mérei Adolf főrendező, Bertha István főtitkár, Pázmán Ferenc színművész és Keleti Lajos kardalnok felügyelt. Első bemutatóként 1914. szeptember 12-én Mérei Adolf-Béldi Izor: A vörös ördögök című alkalmi játékát adták elő. Zeneszerző Gajáry István, karmester Nagypál Béla volt. A produkciót meglepően nagy sikerrel játszották, több mint száz előadást ért meg, gyakran naponta kétszer is műsorra tűzték. Bemutatásra operettek kerültek, a műsoron maradt operák, a Hoffmann meséi, a Carmen, a Faust, a Mignon és A zsidónő Márkus Dezső vezényletével kerültek színre. A Magyar Királyi Operaház zenekarából alakított Filharmóniai Társaság népszerű hangversenysorozatának keretében 25 koncertet adott Kemer István vezényletével. Az évad második felében rendszeres vendégek voltak a bécsi Hofburgtheater tagjai. Vendégszerepeit itt Ida Roland és társulata és egy német operettegyüttes. 1915. május 18-án bezárta kapuit a Népopera, s ezzel befejeződött egy jobb sorsra érdemes rövid életű színházi társulás működése is. A színház véglegesen csődbe jutott, s ezzel életbelépett a főváros azon joga, hogy a színházat átvegye, amit 1915. november 30-án meg is tett. A főváros az építési terheket kifizette, s az épületet házi kezelésbe vette. Élére Márkus Jenő tanácsos került, kinek széleskörű zenei képzettsége, operettszerzői múltja volt. A színházzal kapcsolatos tervei a műsort illetően nem sokban különböztek az eddigi gyakorlattól, folytatni kívánta a zenés műfaj, az opera, az operett előadások sorozatát, a zenekari hangversenyek jólbevált gyakorlatát, de önálló tásulat hiányában csak vendégegyüttesek közreműködésével. Rendszeresen, az évadban 59 alkalommal játszott itt a Vígszínház együttese, két bemutatót is tartottak itt, Eysler: Vagy ő vagy 11
