Bóta Gábor: Arcok a Szkénéből - Skenotheke 4. (Budapest, 1998)
Regős Pál: "Mindig kívülálló voltam"
miért kellett egy ilyen produkciót meghívni. Sokat változott ez az előadás. Eleinte nagyon bizonyítani akartam, görcsös voltam, miközben azt éreztem, úgy játszom, hogy szem nem marad szárazon. • 1990-ben új esttel rukkoltál elő, partnerként egy kiváló japán táncosnőt - Emi Hatanót - sikerült megnyerned.- Hatano az egyik nyári workshopon tanított a Szkénében. Annyira jó volt, hogy a következő évben újra meghívtam. Bejárt a foglalkozásaimra, tetszett neki a testtechnika. Megkérdeztem, hogy egyik este nincs-e kedve a Szkénében improvizációt csinálni, velem. Volt kedve. Utána azt is megkérdeztem, nem akar-e egyszer velem egy darabot csinálni. Erre is igent mondott. Múltak az évek, és valahogy kezembe került a Zarándokének című japán novelláskötet, amelynek nagyon tetszett a címadó írása. Eszembe jutott Emi Hatano. írtam neki, hogy eljöhetne hozzánk a nyárra, két hónapig próbálnánk, majd rögtön be is mutatnánk a produkciót. Eljött, hogy megbeszéljük a tervet. Éreztem, fenntartásai vannak. Japánban opera és film készült a témából. Elmondtam neki, hogy nem szó szerint akarom feldolgozni az írást, a japán és az európai kultúra találkozásának lehetősége érdekel. Bécsi zeneszerzővel komponáltattam a zenét, bécsi tervezővel készíttettem el a jelmezeket, díszleteket. így osztrák-magyar koprodukciónak számított az előadás. Emiatt szép támogatást kaptam a bécsi kultúrhivataltól, amely bemutatkozási lehetőséget is biztosított a számunkra. Azt hiszem, a Zarándokének életem legjobb előadása lett. Nem volt illusztratív, úgy hatott, mint egy zenemű. Azóta Olaszországban újra színpadra állítottam A király halódikot, ami nem sikerült túl jól, és megrendeztem Ionesco másik darabját, a Különórát is, ami tőlem szokatlan, mert prózai előadás volt, de azt hiszem, nem vallottam vele szégyent. A hetvenedik születésnapomra pedig bemutattam a Lélekbörtó'nt, melyet Salz Gabriellával táncoltam. A darabot játszottuk Bécsben, majd a lipcsei Európa Fesztiválon. A produkció egy német autista fiatalember naplója alapján készült, a szövegkönyvhöz egy fiatal osztrák zeneszerző írta a zenét. Az előadásnak - a maga különleges témája ellenére - szép sikere volt itthon és külföldön egyaránt. • Ismét egy különleges vállalkozásba kezdték Kurtág György: Töredékek című, szoprán hangra és hegedűre írt hatvan perces koncertdarabjára készítettél koreográfiát, amit magad is adsz elő...- Az előadás újszerűsége, hogy Csengery Adrienne (ének), Keller András (hegedű) élő koncertelőadásában, és az én közreműködésemmel került 32
