Kovács Ferenc: Nincs többé... (Skenotheke 2. Budapest, 1996)

SZAK] (Rockinak) Te voltál. ROCKI Nono, az tény, hogy én egy szöges lécet, abból a meggondolásból, hogy mezítláb valaki beleléphet... SZAKI (üvöltve) Mezítláb! Ki jár itt mezítláb? ROCKI Azt csak elismeri a művezető szaktárs, hogy harisnyán belül minden ember lába meztelen, tehát a lehetőség ... SZAKI Elég! ROCKI Részemről is. Cupák, mi a véleményed? CUPÁK Csatlakozom. ROCKI Hát akkor ezt a témát be is fejezzük. Barikádra! Vár a munka! SZAKI Csak sose fárasszák magukat az urak. Ezennel el vannak bocsátva. Vegyék fel a munkakönyvüket. Még én védtem magukat, hogy nem huligánok, csak bolondok. Fiatalok, könnyen veszik az életet, de tudnak dolgozni. ROCKI, CUPÁK (köpenyestől el, egy íróasztalhoz mennek, Rocki fölényes, felül az asztal sarkára; Cupákot láthatóan megviselte az elhocsájtás) ARANYOSKA (áradozva, vidáman) De jó, hogy látlak, Rocki. Buli lesz nálam, lécci gyere! De ne kezdj ki megint a barátnőimmel. CUPÁK (Aranyoska szavába vág) Fusim van Aranyoska minden este, nem hiszem ... ARANYOSKA (felcsattan) Téged ki hívott? Hogy a nyakamon maradj megint. 103