Kovács Ferenc: Nincs többé... (Skenotheke 2. Budapest, 1996)

jítódik, sötétben botorkálás, morgás, fiókok húzogatása, keresgélés. Gyufa sercen, megvilágítja Rocki arcát, aki háttal áll, tükörből látjuk. Rocki megriad a képmásától. Gyufákat gyújt, nézegeti magát, beszélget a tükörrel. Meghitt magányát az úttörők harsány Mókus-éneke zavarja meg. Behúz egy ablakot a sötétítő roló mögött, de tovább szól a nóta. Feltesz egy Beatles-lemezt, erre abbamarad minden más zaj, zene (Mó­kusék, Vámosiék), a színpad többi része is elsötétedik. Rocki villanyt gyújt. A szobája bal oldalfalán - a színpad közepe felé - elsötétített ab­lak. A hátsó falon sötétbarna könyvespolc, alsó része fiókos, ajtós, rajta ülőpárnák. Roskadásig tele könyvekkel, de a középső részen féldecis üveggyűjtemény. A polc tetején literes, és hosszúnyakú üvegek. A szek­rénysor mellett ajtó nyílik a lakás többi része felé. A szoba közepén ala­csony dohányzóasztal, rajta hasas, sötét palack, benne gyertya, lefolyva minden irányban. Két alacsony fotel az asztal két oldalán. A szoba jobb sarkában gyerekheverő, az ágytakaróra Che Gevara-fej van ráfestve. A szobában nagy a rendetlenség, itt-ott ruha-darabok hevernek, csikkekkel teli hamutartók, papírlapok, nyitott köny-vek. Rocki langaléta, görnyedt, lomha alak. Arcán felvett közöny, nyegle, fitymáló száj, lapos, unott pil­lantás. Úgy dől el az ágyán, mint egy lénia. A feje alól előkotor egy lát­csövet, másik cigarettára gyújt az előzőről, a könyvespolc felé kukkol. Hangosan olvas egy kitámasztott, nyitott Villon verseskötetből. Elakad, újra kezdi, elakad, nyilván a lap aljára ért. Kínos várakozás, majd egy váratlan, artikulátlan üvöltés (nézősokkoló is egyben) ROCKI Anyááámü! ROCKI MAMA (Ijedten be, ajtóban hátrahőkölve. Tenyerét összecsapja, nyilván életében nem először) Kisfiam, a sírba teszel az üvöltözéseddel. Mint akinek eszement. Bömbölteted a rádiót, vágni lehet a füstöt, világos nappal égeted a vil­lanyt. Mi lesz így belőled? ROCKI Bámulhatnám a tv-t is egész vasárnap, mint az Öregem. Ott bóbiskol naphosszat, klaffog a fogsorával... (mutatja) ROCKI PAPA (álmos szemekkel, az ajtóban ébredezik a fia kellemetlenkedő szavaira) 97

Next

/
Oldalképek
Tartalom