Pukánszkyné Kádár Jolán: A Budai Népszínház története (MSZI, Budapest, 1979)

Az 1863« januárjában bemutatott Dunanan apó és fia utazása. c. Offenbach operettnek nagy sikere volt, de a bevételek mégsem fedezték a hiányokat. Molnár György december 12-én folyamodik a Helytartótanácshoz a Buda város által megszavazott második looo forint segély engedélyezéséért. A Helytartótanács leküldi a kérvényt a Buda város polgármesterének, ez viszont Áldásy Antalnak véleményezés végett. Áldásy Antal véleményes jelentésében előadja, hogy a bizottsági tagok Molnárért kezességet vállaltak, pénzt kölcsönöztek és még 6550 forintjuk nem térült meg. Az looo forintot tehát ne Molnárnak, hanem a bizottmánynak fizessék ki, különösen miután Molnár Budai Apraxin Júlia asszonytól tetemes segélyeket kapott, s ésszerű vezetés mellett a bevételek elegendők a színház fenntartására. Közben Molnár György Apraxin Júlia kíséretében Parisba utazott, s igy a budai tanács könnyű helyzetbe került. Az looo forint összeget, noha a közgyűlési határozat a segélyösszeget az igazgató kezeihez rendeli kifizetni, "tekintve most nevezett színház Igazgatónak Budáról! minduntalan távollétét, valamint azt, hogy jelenleg is bizonytalan időre külföldön tartózkodik" július 7én Áldásy Antalnak fizetik ki. A Helytartótanács azonban nem siklik át könnyen a dolgok felett már csak azért sem, mert egész hivatalos eljárásának éle nem annyira Molnár György, mint a Népszínházát segélyező bizottmány ellen irányul, melyben a színház fennállásának nagyobb biztositékát látta, mint Molnár egészen megbízhatatlan személyében. A tanácsnak erre az eljárására válaszul érkezik a helytartó legújabb szigorú rendelete, melyben elismeri ugyan, hogy a Népszínház az előbbi városi vezetőség alkotása, de az új hatóság, "csaknem két évi működése alatt a színház működését illetőleg nem látszott azon szempontból kiindulni mint amelyet saját állása,a város anyagi helyzete s az előbbi hatóság intézkedései iránti tekintet megkívánt". A városnak a Népszínházhoz való viszonyát szabályozó elnöki rendelet kötelességévé teszi a város vezetőségének, hogy a népszínházi telkek jövedelmezőségéről gondoskodjék, s a kamatok pontos fizetéséért elsősorban az igazgatót tegye feleiőssé. A város részéről ez ügyben azonban nem történt semmi.