Pukánszkyné Kádár Jolán: A Budai Népszínház története (MSZI, Budapest, 1979)

ELŐZMÉNYEK 1. A budai Népszínház alapítását a mult század hatvanas éveiben elsősorban az tette időszerűvé, hogy a Nemzeti Szinhaz 1851-ben kapott uj szervezete folytán, bár a Nemzeti Szinhaz nevezetet továbbra is megtartotta, lényegében udvari színházzá alakult. Ez a jelleg indokolta azután az 1863-tól kezdve folyósított fejedelmi segélyt. A fejedelmi segélyezés gondolata már a Nemzeti Szinhaz alapitási terveivel kapcsolatban felmerült. A dinasztikus érzelmű Kultsár István, a Hazai és Külföldi Tudósítások szerkesztője, Hazafiul javailás c., 1814—ben megjelent röpiratában a nemzeti játékszint az 1814-ben Pesten rendezett hármas fejedelmi találkozó megörökítésének szolgálatába akarja állitani. A Hatvani utcában felállítandó színház négy hatalmas korinthusi oszlopon nyugvó oromfalán az "egység, erő, békesség és bőség" szobrai közt ez a felírás ragyogna: "A Fejedelmi Szövetség Győzelmének E Magyar Játékszint Emelte A Hazai Szeretet 1814." Hivatkozik a magyar nemzet dinasztikus érdemeire, a magyar nyelv jogait biztosító királyi Ígéretekre, a magyar színészet eddigi vívmányaira. Hat millió magyar óhaja ez és bizonyára megnyeri az uralkodó tetszését is, aki mult esztendőben Prágában "a cseh nemzetet azzal tisztelte meg, hogy magát mutatványaikra megalázni méltóztatott". Kultsár dinasztikus és lojális érzelmekkel telt röpiratai a magyar közvéleményben nem keltettek valami nagy lelkesedést. "A* Kultsár munkája igen szép a 'Theater* dolgaiban - Írja Kazinczy Helmeczynek nemsokára a röpirat megjelenése után - de néhol mosolyognom kellett. Hogy még a jót is igy kell ! ! !"