Pukánszkyné Kádár Jolán: A Budai Népszínház története (MSZI, Budapest, 1979)

lebeg csaknem állandóan, a színigazgatók feje felett: a bukás réme. T^iVnaTr a magyarok és buknak a németek, buknak a Várban a Vízivárosban, és a Krisztinában egyformán. Pest az egészen más. A 19« ssázad első felében még nem főváros, de máris az Ígéret földje, végtelen lehetőségek városa; szemben a konzervatív Budával, ez az örökké hullámzó, a nyughatatlan város, Janas fej ez a kettős város, egyik arca a múltba, a másik a jövőbe tekint. "Érdekes ékes kép! mely a komor őszhajú hajdant, s a vi g arcú jelent vásznodon egybe szövöd. Ott fejedelmi Btodát, a polgár Pestet emitten." - zengi Garay a Budapest cimü versében. Pestnek csak most kezdődik virágzása. "Pest csak ezután lesz, aminek lennie kell: egy nagy, szép világváros, az első magyar város" Írja prófétai lelkesedéssel Garay János a mult század harmincas éveiben. S Pest a magyarabb város is: ha a pesti polgár nem tud, vagy restéi megtanulni »agyarul: fiától megkívánja azt. "A pesti polgár szeret mulatni" - Írja Garay fentidézett cikkében. "A játékszín é* a szabad természet azon két főelem, melyben élvei központosulnak. Opera s bohózat s vasárnapi kirándulás nélkül talán élni sem tudna." Alighogy II. József rendelete folytán a Várszínházban megkezdődtek az előadások, már jelentkeztek a nehézségek is. A bennszülött budai polgárok nem igen jártak színházba. A kormányszékek tisztviselői, akiknek kedvéért a színház épült jártak ugyan, de a messzemenő fejedelmi gondoskodás olcsó bérleteket biztosított nekik. S potom pénzért járó bérletek miatt sopánkodnak a színigazgatók, rátolva kudarcalkat. Pedig ezek tovább tartanak, mint a kedvezmények. II. József látva, hogy a budai színház magára utalva nem megy, hatalmi szóval a pestihez kapcsolta. Az egyesitett színházakban azután meg tudott élni a színigazgató, mert hisz egyazon személyzettel és azonos műsorral tartotta fenn a két színházat. Csak télen akadt meg kissé a dolog, mikor a jégzajlás folytán a hajóhidat fel kellett szedni s a közlekedés Pest és Buda közt lehetetlenné vált. Ekkor a színigazgatónak néhány színészt Budán kellett tartania. A szerződésben köte-