Pukánszkyné Kádár Jolán: A Budai Népszínház története (MSZI, Budapest, 1979)
mely ismételt vendégjátékai folyamán túlságosan magas kothurnusra szállt, s épp ezért nem volt alkalmas arra, hogy egyedül lássa el Pest magyar közönségé G szinielőadásokkal, mert nem foglalkozott a ss, ílesebb néprétegek napi mulattatásával. Kisfaludy történeti darabjaival s vígjátékaival magyar Burgtheatérnek indult, már pedig Bécsben az udvari támogatás mellett is csak úgy állhatott meg a Burgtheater, hogy mellette két opera és a népszínházak tömege működött a könnyebb mulattatás és a látványosság jegyében. Pest társadalmi rétegeződése is megkívánta a többrétű mulattatást, mert a közönség nem volt homogén: nagy végleteket egyesitett társadalmi és műveltségi szempontból egyaránt. A Pestre jövő társulatok egyelőre végletekben mozognak. A pesti nagy német szinházban kothurnuson járnak, mig a Hacker szálába, a Fekete sas utcai Arany Hattyúba, s az ötpacsirta utcai Beleznay-kerti "szálába* 1 szorult kisebb társulatok beérik a teljesen színvonal nélküli mulattatással. Csak lassan, tapogatózva sikerült az áthidalás és az átfogó program kiépítése. De az évenként újra felbukkanó társulatok tájékozódó munkája nem múlt el nyomtalanul, s lassanként kialakította a pesti magyar színészetnek a közönség igényeihez alkalmazott, sokoldalú játékrendjét, mely először az 1833-37-1 budai színtársulat, majd a kezdő Nemzeti Szinhaz munkarendjében találta meg végső megtestesülését. A Várszinházban működő társaság tette meg műsorban és játékban az első elhatározó lépést a magyar népszínmű és a magyar népszínház felé. Legnagyobb sikere, az eredeti magyar műsor terén Munkácsi János 1834—ben bemutatott Garabonciás diák ja a szinlapon büszkén nevezi magát "első magyar paródiának". /Paródiának nevezte "pars pro toto" kifejezéssel a kor szinházi terminológiája műfajra való tekintet nélkül a bécskülvárosi bohózatokat./ A Garabonciás diák sikert jelentett, mert megvillant benne az ösvény a magyar népszínmű felé; megjelenik a magyar falu és megjelenik az ifjú Pest. Ecetes! fogadósban mindenki a Fehér hajé goromba kocsmárosára ismer. Az alakok még halaványak ugyan,
