Peterdi Nagy László szerk.: Kortársunk a mai színpadon - Az 1984. december 4-5-én tartott maygar-szovjet elméleti konferencia anyaga (MSZI, Budapest, 1985)

K. L. Rudnyickij: A szovjet-magyar kulturális kapcsolatok és az új színpadi formák keresése a színházművészetben

Zene - élőknek cimü operája. Az előadást drámai rendező, Robert Szturua vitte szinre. /A diszleteket Georgij Alekszi­Meszhisvili tervezte, vezényel: Dzsanszuga Kahidze./ Szokat­lan ez az opera: nincs hagyományos értelemben vett cselekmé­nye, pergő bonyodalma; a zenei ós a vokális témák úgy fonód­nak össze, és úgy visakodnak egymással, mint a szimfonikus zenében szokás. Külön zenei témája van a háborúnak, a gyermekkornak, a halálnak, a művészetnek, a reménynek. A látható és hsllható alakok szeszélyesen és önkényesen váltakoznak egymással, a ebből születik az előadás, amelynek végső kicsengése a mély­séges humanizmus, a militarizmus elutasítása. Ebben az előa­dásban az erős, megrázó hatású jelképiség az egész cselekmény mozgatórugója, Magam is megrendülten álltam fel. Az elmondottak nem jelentik azt, hogy csak a zenés és a drámai szinház egymáshoz való közeledése nyithat új utakat, perspektívákat a színházművészetben. Léteznek - s nem kevés­bé csábitóak - más lehetőségek is, folynak más irányú kísér­letek. Szerintem csak egy fontos: hogy ne alkalmazkodjunk a kia­lakult Ízléshez, a "mindenki" normájához. Mert ha az "általá­nos" Ízlést részesítjük előnyben, elkerülhetetlenül a közön­ség legelmaradottabb részének uszályába kerülünk. A legigé­nyesebb, legösszetettebb feladatokat kell kitűznünk magunk elé. Eszmeileg telitett, szellemileg gazdag alkotásokra kell törekednünk, amelyek formailag is az eredeti, határozott és kifinomult izlós jegyeit hordozzák magukon. Máskülönben vere­séget szenvedünk az új, technikailag hatásosan felszerelt vetélytársakkal vivott harcban, a potenciális nézőnk nem veszi magának a fáradtságot, hogy elmenjen a színházba. Otthon ra­gad, pizsamában, a tévé előtt. KERÉNYI FERENC : Köszönöm a felolvasást. Most pedig engedjék meg, hogy átadjam a szót dr. Airály Istvánnénak, a Magyar Szinházi Intézet osztályvezető-helyettesének.

Next

/
Oldalképek
Tartalom