Földényi F. László szerk.: Tanulmányok a gyermekszínházról (MSZI, Budapest 1987)

Bevezető (Keleti István)

BEVEZETŰ 1979-ben, a Nemzetközi Gyermekév előkészítése kapcsán, bizonyos fajta hiányérzet jelentkezett a gyermekszínházi i­gények kielégítésében. A gyermekeknek szóló színház művelői azt tapasztalták, hogy a repertoár lassan elöregszik, a szakirodalom tápláló erei elapadnak, az elvi alapok bizony­talanokká válnak. Ugyanakkor - s talán ugyancsak a "gyer­mekévi" fellendülés hatására - a gyermekszínházi struktúra is kezdett áttagolódni: előbb kitűnt, hogy sokkal nagyobb méretű a gyermekszínházi működési terület, mint azt koráb­ban hittük; majd kiviláglott, hogy a nagyobb mennyiségű produkció szükségszerűen kevéssé értékes teljesítménnyé hí­gul. Ez utóbbi körülmény létrejöttében nem csekély a szere­pe a kritikai visszajelzés hiányának. Amikor a Művelődési Minisztérium - az említett hiányér­zetet tapasztalva - a gyermekszínházi munka átfogó újra­gondolását tűzte ki egy szakmai munkacsoport céljául, igen hamar kitűnt, hogy legsürgősebben - gyermekesztétikai - gyermeklélektani és - kritikai hiányainkat, lemaradásainkat kell pótolni, behozni. A ko­rábbi munkacsoport azóta mint Országos Gyermek- és Ifjúsági Színházi Módszertani Központ /0GYSZK/ további rendszeres elvi, elemző és módszertani tevékenységet fejt ki, illető­leg igyekszik megalapozni, szélesebb körben vizsgálja és segíti a gyermekszínházi munkát. A jelen kötet az említett első, alapvető lépésekről ad számot. Módszeres, évadössze­foglaló bírálatok, dramaturgiai és fejlődéslélektani tanul­mányok /ill. azok részletei/ képezik anyagát; elméleti a­nyagokat egy koszerű gyermekszínházi gyakorlat érdekében. Keleti István

Next

/
Oldalképek
Tartalom