Ifjúság és színház - szociológiai vizsgálat 1974-75 (MSZI, Budapest, 1976)

I. Bevezető megjegyzések

színpadi müveket Írtait. Adataink azonban arról is tanúskodnak, hogy az elmúlt tiz évben (egy 1064—ben végzett MRT vizsgálathoz viszonyítva) minden iskolázottsági szinten megemelkedett a klasszikus szerzőket (Csehovot,Ibsent stb.) ismerő fiatalok aránya. (Ebben a televizió- és rádióvetélkedőknek is része lehet, ami nem feltétlenül adott indíttatást a kultúra magasabb szintjének eléréséhez is.) A 15-20 éves korú fiatalok közül hányan járnak rendszeresen vagy ritkábban szinházba, és mennyien nem járnak (ezer főben, reprezentatív vizsgálatunkban kapott arányszámok alapján): 2,5 millió fiatal közül Ebből: 0,5 millió fővárosi fiatal közül szezonban legalább havonta 319 130 évente többször, de nem havonta 522 155 évente egy-két alkalommal 630 126 néhány alkalommal volt élétében 542 95 egyszer volt életében 141 6 még nem volt életében 358 3 Az ifjúság szinházi kultúrájának vizsgálatakor tisztázni kellett, mit értünk "ifjúságon", meddig terjed az az életkor, és milyen társadalmi dinamikát képvisel. Abból a feltevésből indultunk ki, amit Fred Mahler, román szociológus dolgozott ki: ő a fiatalságot, mint olyan társadalmi kategóriát kezeli, melynek létét és tudatát két dinamikus erő határozza meg: az egyik a jelenbeli státusz és szerep,a másik a jövőbeli, remélt, célul kitűzött státusz és szerep. Az ifjúságot ennek a két pólusnak a dialektikus ellentétes viszonya hajtja, fesziti . A mi szempontunkból ez annyit jelentett, hogy a jelenbeli szinházbajárás a jövővel kapcsolatos tervek függvénye is: valamilyen