Ifjúság és színház - szociológiai vizsgálat 1974-75 (MSZI, Budapest, 1976)

III. Televízió és a színházi kultúra terjedése

A válasz-Legfel- Az emiitett Nem tudja, adók azá-jebb álta- darabot jó- miről szólt ma lános is- nak,nagyon a darab • N=1005É kólát rég- jónak, minózett sitette Szinházban látta 373 47 78 26 Televizióban látta 202 58 69 49 Rádióban hallotta 23 83 65 36 Olvasta 76 41 83 21 A véletlenül vagy lustaságból megnézett darabokat az egymást követő műsorok könnyen ki is mossák a fiatalok tudatából. Az iskolázottabb - és nagy valószínűséggel szinházilag is tájékozottabb - fiatalok nagyobb arányban emiitettek szinházban látott vagy elolvasott darabot, mint a kevésbé iskolázottak. Ez nagyrészt abból következik, hogy gyakrabban járnak szinházba, gyakrabban olvasnak darabokat, de nemosak ebből, hanem abból is, hogy a rádiónak és a televíziónak kisebb kulturális értéket tulajdonítanak, s a kérdezőbiztos előtt nem szivesen emlékeztek puszta időtöltésként, kikapcsolódásként megnézett, műfajilag méltatlannak tartott darabokra. A többetmutatási szándék, természetesen, a kevésbé iskolázott fiataloknál is megfigyelhető, de ők kevésbé tudnak régebben vagy nem látott darabokra hivatkozni, kisebb az esélyük, hogy kedvezőbb szinben tűntessék fel magukat. Vizsgálati módszerünk nem alkalmas arra, hegy a négy kommunikációs forma hatékonyságának eltéréseit kimutassuk, más vizsgálatok alapján azonban valószinüsiteni lehet, hogy az élő előadás mélyebb nyomot hagy (legalábbis az emlékezetre), mint a rádió és a tévé által közvetített darabok, amelyek kevésbé' képesek az egész embert megmozgató hatást kifejteni az éteren keresztül.