Ifjúság és színház - szociológiai vizsgálat 1974-75 (MSZI, Budapest, 1976)

II. A fiatalok színházzal kapcsolatos beállítódásai (Mit várnak az előadásoktól)

színháznak, a mal időkben az emberek megnyugtatására kell törekednie. Ezzel, ugy tűnik, kevés fiatal ért egyet, bár a deklarált elvek és az "Egy emlékezetes színházlátogatásom története" címmel tartott dolgozatok nagy részéből áramló 'Tkispolgárgyermeki" hangulat ellentmond egymásnak. A deklarált elvek és a tényleges szelekció és értelmezés, vagyis a gyakorlat között éppen azzal lehet az összhangot megteremteni, ha a szinház, illetve a színházak egy része a társadalom lényeges kérdéseit művészi igénnyel és - vagy: tehát - megfelelő hőfokon viszi szinpadra. (Miként ezt néhány vidéki szinház célul tűzte ki magának.) Nem állithatjuk, hogy a fiataloknak mindenben igazuk van (nézeteik bizonyos kérdésekben nem is egységesek), de - mint Jean Paul de Chanois mondja - "annak, aki nem veszi figyelembe a közönséget, soha sincs igaza".