Ifjúság és színház - szociológiai vizsgálat 1974-75 (MSZI, Budapest, 1976)

I. Bevezető megjegyzések - 2. Elemi adatok

A Magyar Színházi Intézet 1068-as vizsgálatában nem volt gyakorisági kérdés, arra azonban ran adat, hogy - nagyjából azonos két csoportban - a fiatalok milyen hányada nem járt szinházba. Mivel az 1068-as vizsgálat csak a szinházi városokra terjedt ki, az arányszámok 1074-ben magasabbak. 1968-as 1074-es vizsgálat vizsgálat /15-16/ - /20-21/ 16 7 /20-21/ - /24-25/ 8 4 Az a tény azonban, hogy egy városban szinház van, nem egyértelműen meghatározó. 1074-ben végzett vizsgálatunk területileg, illetve az ellátottság tipusa szerint csoportosított adatai arról tanúskodnak, hogy azokban a helységekben, ahol szezonban rendszeresen vendégszerepelnek társulatok, magasabbak a gyakorisági mutatók, mint vidéki szinházi városokban és a főváros peremkerületeiben. Ez feltehetően azzal is magyarázható, hogy több társulat változatosabb programot biztosithat, mint egy (a körzetesítést tehát nem szabad bürokratikusán értelmezni)* A fiatalok színházlátogatását - az általunk vizsgált tényezők közül - elsősorban a szülő iskolai végzettsége és társadalmi helyzete (státusza) határozza meg - és csak másodsorban a fiatalok saját végzettsége és státusza. A fiatalok saját iskolázottsági színvonala viszont - egybevágóan Józsa Péter filmmel kapcsolatban végzett kutatásaival - jobban differenciál, mint a fiatalok életkora. (Az életkorok szerinti eltérések, természetesen, a különböző korosztályok eltérő iskolázottság és státusz szerinti összetételéből is adódhatnak.) A szülők közül elsősorban az anya iskolai végzettsége a meghatározó. Oka elsősorban az lehet, hogy a nők iskolázottságának foka egyelőre még alacsonyabb, mint a férfiaké, s a nők legalább