Mályuszné Császár Edit: Rakodczay Pál válogatott írásai (Színháztudományi Intézet, Budapest, 1961)
Szigligeti Struensee-ja
hatása folytán jutott erre. x Fő, hogy hasonlata találó. Szigligeti a hagyomány szerint Struensee-jában a gombhoz varrt kabátot. Ez a gomb Meyerbeer gyönyörű" zenéje volt. Akkoriban báró Orczy Bódog állt, 11 mint intendáns, a Nemzeti Szinház élén, nemcsak nagy zenebarát, hanem operaszerző is. Van egy soha elő nem adott, de többször kitűzött Renegát című operája, melynek szövege, úgy látszik, szintén Szigligeti hasoncimü drámája után készült. Orczy talán arra szólította fel Szigligetit, fordítsa le Beer tragédiáját. Hogy Szigligeti Beert tanulmányozta, azonnal szemünkbe ötlik; Laube-t azonban nem ismerte. Szigligeti nem fordította le Beer darabját, hanem maga írt újat. Közben azonban a zenét egészen szeme elől vesztette. Az egykorú lapok közül a Fővárosi Lapok megemlíti, hogy Szigligeti mŰve nem kiséri pontosan Meyerbeer zenéjét, ki pl. a II.felvonás előtt a lázadó katonaság motívumait festi, mig Szigligetinél utána csendes téli kerti jelenetek következnek. Szigligeti sokban követi Beert, már persze a maga módja szerint: önállóan. Beérnek több mondája is megvan Szigligetinél. De csodálatos, mindez cseppet sem teszi Szigligeti darabját utánzattá. Ne láttassunk nagyot mondani, de miért kerülgessük, egészen az a benyomásunk, mint midőn Shakespeare dolgozott fel idegen tárgyat. A mester fölényével találkozunk mindenütt. Azonban talán nem tévedünk, ha rámutatunk Szigligetinek még egy forrására,melyet munkája közepette használt. Ez a régi Döbrentei-féle Esméretek tárának Struensee-cikke, amely sokkal bővebb, mint a legújabb lexikoné. Ahogy Szigligeti expozícióját megcsinálja, ahogyan Rantzauban összpontosítja Struensee ellenx Meyerbeer operája /ld.a 82.oldalon lévő jegyzetet/. Pesten a Nemzeti Szinház 1850. jun. 11-én mutatta be. xx 0rczy Bódog báró, a Nemzeti Színház zenei műveltségéről közismert,de tapintatlanságáról hírhedt intendánsa,1870. októberétől 1873«március végéig állt az intézet élén.
