Mályuszné Császár Edit: Rakodczay Pál válogatott írásai (Színháztudományi Intézet, Budapest, 1961)
Szigligeti Struensee-ja
Midőn Beer drámája 1828-ban megjelent, a müncheni udvari színpadot kivéve valamennyi udvari színház elzárta előle kapuját, mert éltek még a nagy dán tragédia szereplőinek ivadékai. A költő fiatalon /1833/, harminchárom éves korában hunyt el, s nem is álmodta, hogy müve később a zene alkotásában támad fel újra. Ez 1847-ben történt,mikor Beer bátyja, az akkor már ünnepelt lángeszű zeneszerző, Meyerbeer Jakab, melodrámai zenét szerzett becses darab jához.Zenéjét a szakemberek nagyra tartották.Gumprecht, azen kor egyik kritikusa /ld. Dr.Adolf Kohut: Musiker-Biographien: Meyerbeer/ 3 " szerint Beer színműve csak e zenének köszönheti, hogy "vértelen voltával, mely a klasszikái idealizmus merő árnyéka csupán", a berlini színpadon hoszszabb ideig fennmaradhatott. Laube, 33 * ki vagy öt évvel később írta meg a maga Struensee-ját, drámája előszavában elmondja, mennyire mesterkedett a híres opera-szerző, hogy Laube darabja ne kerülhessen színre ott, ahol Beeré műsoron van. A közönség ítélt. Ma már egyik darab sincs műsoron. Ugy látszik azonban, hogy viszonylag mégis Beer volt a szerencsésebb. Több adat van arra, hogy az ő tragédiája, talán nem éppen csupán Meyerbeer lángelméje szárnyain, sok színpadra eljutott, többre, mint Laube-é. A stuttgarti udvari színházban pl., ahol pedig Laube igen otthon volt, csak Beer darabja került színre. /Adolf Palm: Briefe aus der Brettenwelt. 1891. 135»W Sőt Meyerbeer akaratlanul is pártfogója lett Laube-nak Berlinben, hol azelőtt a cenzúra Beer darabját tárgyánál fogva nem engedte előadatni, de mikor Meyerbeer kivitte, hogy öccse mŰVe az ő zenéjével színre kerüljön, a Meyerbeer,Giacomo /1791-1864/, világhírű német zeneszerző, a XIX. század első felének Rossini mellett legünnepeltebb opera-komponistaja. Legismertebb müvei az Ördög Róbert /1831/, A hugenották /1836/, A próféta /1849/, Az afrikai nő /1864/. ^Laube, Heinrich, ld. az 39.lapon lévő jegyzetet.
