Mályuszné Császár Edit: Rakodczay Pál válogatott írásai (Színháztudományi Intézet, Budapest, 1961)
Rakodczay Pál fiatalkori önéletírása
tragikus szerep/ Kent-ben. Hogy Gabányi éppen nem igen öntudatos szinész.mutatja az a bogara is, hogy specialiter Szigeti szerepkörére áhitozik és uj meg uj technikai módok kitalálásában töri a fejét, hogy Szigeti testességót előállíthassa a színpadon. Gabányi tehetsége igen hajlik a jellegzetes felé. Különösen sikerültek eddig genre-jei. /Squers, Knabe stb. bár ezekben Réthyt igen utánozza. S mivel van iróniája,/melyet ő tán Szigeti komikailag ható humorával téveszt össze/ komoly cselszövényes jellemszerepekre kitűnő eredménnyel képezhetné magát. De én kétlem, hogy volna kitartása egy-egy müszerepet lassú és fárasztólag minden izében magáévá tenni. 333 " Amennyire én kiismertem, ő szangvinikus, s mint ilyen, törekszik az újság felé, kap minden szerep felé /öregkori javítás: után/, melytől könnyű sikert vár s csak pillanatra foglalkozik nehezekkel. Ellentmondást semmi kép nem tűr s kis nejével még előttem is néha összetűzött, bár hamar megbékéltek. /Egykorú beszúrás: Gabányi felfogásra nézve sem elég világos főnek mutatkozott. Pomerol /ez is Szigeti kitűnő szerepe a Csacska nők-ben /fájdalmának e darabban egész komoly irányt adott, s midőn előtte hivatkoztam Szigetire, ki Pomerol fájdalmát a legkomikusabb hatásra számítja: bizonykodott, hogy Pomerol fájdalma csak rokonszenvesen hathat. - Kitűnő ellenben Gabányi, mint Squers /Londoni kol3 Miller: Ármány és szerelem, Banquo: Machbeth, Kent: Lear király. - Gabányi minden, klasszikus tragédiában előforduló szerepet ' tragikus H-nak nevezett, ez azonban nyilván csak nyelvi, s nem értelmi pongyolaság volt. ^ 3 Hahn, R.R.: A miniszter előszobájában c. egyfelvonásos dramolettjenek kisember-hőse, Újházi Ede első nagy sikere a Nemzeti Szinház színpadán. /Bemutató: 1869 • augusztus 18./ JLJUL Mint láttuk, Rakodczay kissé lebecsülte hajdani iskolatársa, a későbbi nagy Nemzeti színházi tag képességeit. 3333 Dumanoir, Ph. F. P. francia iró vígjátéka. Bemutató: Nemzeti Szinház, 1862. XI.3.
