Mályuszné Császár Edit: Rakodczay Pál válogatott írásai (Színháztudományi Intézet, Budapest, 1961)

Dramaturgia - III. A színészet - b/ A színész alkotása

A színészet csúcspontja mindig a jellemszinószet. Hős, szerelmes, komikus ugy kelt igazi érdeket, na a színész alanyiasságán /szubjektivitás/ kivül az élet megfigyelését és következetességét adja. Igaz, hogy az alanyiasság a szinészet alapja. Némely ifjúi szakmában nem is lehet nagyon jellemezni. Ha a naiva nem fiatal, ha természettől fogva nem kedves, nincs a világnak az a művésznője, ki ezt pótolhatná. De a naivatól is azt a tehetséget várjuk, hogy ösztönszerűleg is változatos legyen. Például a színésznők, ha férfiruhába öltöznek, valami csinált hősiességet vesznek fel. Minden mozdulatuk azt látszik mondani : ón most fiút ábrázolok. Küry Klára mikor a Nebántsvirágban katonaöltözetben jelenik meg, bizonyos kedves félénk, félszeg modorban lép föl. Ez már olyan jellemzésféle. Itt a művésznő maga teremtett helyzetet, megmutatva, hogy terméözetes módon hogy érezheti magát egy leány fiuruhában. Vannak szakmák, amelyekben a teljes szubjektivitást kell kifejteni. A szerelmes színész, a bonvivant teljes tűzzel játszik, teljes eleganciával jelenik meg. Mind ez ő maga kell hogy legyen, ezt nem lehet ellesni. De ha e mellett finoman nüansziroz, változatos lehet. Azonban a színészek nem sokat gondolkoznak. Hogy ahelyett, hogy Clairet /Vasgyáros/ kézen fognak /"Akarom, követelem, parancsolom"/ mást találjanak ki, azzal nem törődnek. Amennyire a színész alanyiassága megengedi, iparkodjék jellemzetes lenni. A magyar szinészet legnagyobb jellemszinésze Egressy Gábor volt. De ő már korán elvül tűzte ki magának /mint önéletrajzában ki is mondja/, hogy iparkodott magát a legkülönféle jellemekben gyakorolni. Adott ő hőst, cselszövőt, ifjat, öreget, szalonembert és koldust. SŐt volt egy páratlan komikai alakítása is, Krum Illés /Legjobb az egyenes ut/. Ma ezt a sokoldalúságot nem tapasztaljuk. /Azonban Néday vígjátéki átalakító képessége páratlan valami./ Nem ugy értjük ezt, hogy a színész mindent össze-vissza játsszék, hanem, ami illik egyénisé-