Alpár Ágnes: A Városliget színházai (OSZM, Budapest, 2001)
Magyar Műszínkör (1896-1944)
Magyar Műszínkör Korabeli cikk a Magyar Műszínkörről A millennium évében, 1896-ban a városligeti Vurstliban még csak a Fisch-féle varieté állott a szórakozni vá-gyók rendelkezésére. Galló György a Népszínház tehetséges főgépészmestere ekkor gondolt merészet és nagyot és elhatározta, hogy magyar nyelvű előadásokkal fogja elhódítani a német színház közönségét. Megalapította a Magyar Műszínkört, amely akkor kevésbé számított külvárosinak, mint a Lipót körút, ahol ugyanez időben nyílt meg a Vígszínház. Csendben, szerényen, szinte félve indult ez a távoli színház, az újságok alig emlékeztek meg róla. Pedig minden szempontból megérdemelte volna! Az első tavaszi napon, 1896. március 21-én nyílt meg a Műszínkör. Az 1000 éves Magyarország volt a megnyitó darab, mely jóval nagyobb sikert aratott, mint a Vígszínházban, a másik külvárosi színházban a Barangok. Több mint százszor adták, éppen úgy, mint az ezt követő Bohóság birodalma, a Ludas Matyi és Garabonciás diák című darabokat. A Liget közönsége minden este megtöltötte a színházat és Galló György a legkülönbözőbb technikai újdonságokkal lepte meg, kápráztatta el a hozzáértőket. Olyan mennydörgést, szélvihart sehol sem lehetett hallani, mint amilyeneket ő agyafúrt gépeivel csinált. Télen azonban be kellett zárni a színházat. A fából épült Magyar Műszínkör nem volt fűthető, s amúgy sem lehetett volna a közönségtől megkívánni, hogy a csikorgó hidegben is kimenjen a messzi Városligetbe. Nehéz idők is következtek, az egész estét betöltő darabok sorra megbuktak. Ekkor Galló György áttért az operettről, vígjátékról és népszínműről a rövid, humoros jelenetekre, egyfelvonásosokra, és az ezekkel váltakozó ének és táncszámokra. Ezzel megteremtette a magyar kabaré ősét is. Fiatal, tehetséges, igyekvő színésznemzedék foglalta el az új színpadot. Nívós, szép előadásokat tartottak, amelyek díszére váltak volna bármelyik kőszínháznak. Sok neves színész pályája indult a Magyar Műszínkörből. Újvári Károly, Hunyadi Emil, Iványi Dezső, Ferenczy Károly, Papp János, Gallai Nándor, Galetta Ferenc, Újvári Lajos, Cselényi József, Gyárfás Dezső, Radó Sándor, Kompóthy Gyula, Göndör Aurél mind innen kerültek a kőszínházakba. 1921. március 21-én ünnepelte a Magyar Műszínkör fennállásának negyedszázados jubileumát, amikor a művészi élet számos A HtíSjinkőr Jubileuma Negvedszázaddal ezelőtt alapította meg Galó Gyönry, e Népszsnhéz színpadi terv*. tőir. az anxit tftbb nogvobb színpadának megalkotója «Z 6 városligeti kis színházát : a Magyar MOxzinkW. Ei voll BZ ei*f> délutáni »zin Ház. met y l«»'*ankint kedvence ieil a Liget közönségének- A Néfnalnház bukása után az egyedüli színház, amely retidtzeresen műsorába illesztette a már-már kibnlófélben iev£ . népszínművet. Néotzertiséffét foko/Ia még a látványossága* darabok, m .Uli éve-* íTSetjyfftsazofiv* .Utazás a főid körít" .Bolond ístók" (Jana* vitéz eitS Mtnuadi feldolgozása) „Garabonciás diák* é* a Iftbbí «mrpho/afala A \*U ányoss-ágok icrvcze»e, beAltfnso maii (kiló Györ|fy nevéhez íöjódik, aki e«zar kiállftá*ban hozla Mi nre ezeket a revökf*. A Müsztnkör ugy. szólván föjiaiom fetf, mely nemcsak színéazgeneiációkat nevelt, hanem kdzöt*sá*e< is. Lassankint tzinházi jelleget vett feí. ugy. hogv most »zmlapján a nvsgyar Irodalom legnevesebbjeit taláim, E munkában oroszléfítétz tilert a társtulajdonost. Sxa&ai Sandámét Ouprtghu Juhát, a nagynevű nép»zinmÖítí Caepreghy Ferenc hu#ni. ki az utóbbi tdfiben Oató György visszavon tllAsa utén a színházat m«v szakértelemmel és hozzáértéssel vezette. A 25 éves jubileumot díszelőadás keretében ünnepli meg a színház, melyen a fóvátosí művészek java (ellép. Galó Gtdrgy " Magyar Müszinkőr megalapítója 66
