Alpár Ágnes: A Városliget színházai (OSZM, Budapest, 2001)

Délutáni Kabaré (1921)

Hőköm Színház DÉLUTÁNI KABARÉ (1921) Ezzel a társulattal a színház felvette a Délutáni Kabaré nevet. A műsor valóban színvonalas lett, de Sziklay Béla örökségét felemésztették a magas gázsik, így kénytelen volt színházát eladni Aldori Lászlónak, ő maga pedig kivándorolt Ame­rikába. Az is igaz, hogy az épület lebontása után tégláiból a család síremléket ké­szíttetett Sziklay Kornélnak a rákoskeresztúri temetőben. Az új vezetőség 1922-ben kiegészült Sík Rezső rendezővel, Básthy István díszlettervezővel, Fekete József gazdasági vezetővel, Kondor Ibolya, Salamon Béla, Saásdy Alice, Pártos Gusztáv, Dolinay Ilona, Barna Sári, Berczelly Magda, Vándory Gusztáv, Ihász Aladár, Sze­mere Gyula, Kökény Ilona, Kőváry Gyula, Füzess Anna, Boross Géza, Laurisin Lajos színészekkel, a magánszámokat pedig Pallós Tivadar kísérte zongorán. A műsor: 111 Endrey Jenő-Harmath Imre: Az utolsó szerda. Dramolett 112 Harmath Imre: Péter Pál és Pál Péter. Bo. 113 Harmath Imre: Nyissunk kabarét. Tréfa 114 Székely Aladár: Színház után. Énekes-táncos móka 115 Marthon Géza-Harmath Imre: Csollán Manó. Op. 1 fv. 116 Verő György: Göre Gábor vagy A falu árvája 117 Harmath Imre: De Profundis. Dr. 1 fv. 118 Székely Aladár: Cserepapa. Op. 1 fv. 119 Harmath Imre: Matyi te csalsz. Bo. 120 Marthon Géza-Emőd Tamás: Királylánya - szobalánya. Énekes játék Erről az előadásról így ír a Színházi Világ 1920. 34-es száma: „Emőd-Marthon operett a Délutáni Kabaréban. Marika, XXXIII. Szvatopluk fejedelem Cecilia Klára lányának udvari frájja, boldogtalan sorsával. Úgy érzi, kisasszonynak, talán her­cegnőnek született és ezért is utasítja vissza Jánosnak, az egyszerű lakájnak sze­relmét, bár titkon mégis érte ver a szíve. Mikor egyszer a szerelmes János mégis­csak csókot kap Marikától, rajtakapja őket a királykisasszony, Klára, aki azzal bün­teti Marikát, hogy míg János kíséretében színházba megy, Marika ezerszer mond­ja el: a királylány szobájában másnak csókolózni nem szabad. A Királylánya szoba­lánya a magyar mesevilágba vezet; Emőd Tamás finom szavú, zengzetes magyar­ságú író és elbájol szépségekkel teli zenéjével, friss magyaros ritmusával Marthon Géza. Szöllőssy Rózsi játssza Marikát, finom bájjal, csengő jókedvvel. Jánost D'Arrigo alakította, aki érces hangjával, szép játékával szolgált rá a közönség sűrű tapsaira. Ha csak ezt az egy darabot adta volna a Délutáni Kabaré, már akkor is a legnagyobb megelégedéssel távozott volna a közönség. De ezenkívül pompás és hosszú műsort kapunk. Flers és Caillavet kacagtató bohózatát, a Kis garnizont Hervay Frigyes stílusosan ültette át magyarra. Harsányi Zsoltnak kis drámáját, a Szí­nésznőt HaraszthyMici, Herceg és Szentes avatták komoly sikerré. A nagyszerű mű­sor igazolja azt a nagy szeretetet, amellyel a közönség a Délutáni Kabarét övezi." 43

Next

/
Oldalképek
Tartalom