Alpár Ágnes: A Városliget színházai (OSZM, Budapest, 2001)
Bevezető - A Városliget
rőjű és 31 méter magas, függőleges épületet Graf Lajos és Feszty Gyula tervezte nyugat-európai minta alapján. A belga Mommen cég által felfeszített 1725 négyzetméteres vásznat a látogatók külön lépcsőn tudták megközelíteni, a 18,5 méter sugarú képet egyszerre 250 néző láthatta. Feszty Árpád és Spányi Béla 1889-ben felkereste a párizsi világkiállítást s az ott látott panoráma nagy hatással volt rájuk. Fesztyéket elbűvölte „az évszázad története" s hazatérve foglalkozni kezdtek egy hasonló kép megfestésének gondolatával. Feszty apósa, Jókai Mór tanácsára döntött a magyar honfoglalás mellett, de valószínű, hogy Jókai hatása Fesztyre a kompozíció végső megformálásában is meghatározó volt. A körkép híven tükrözi a 19- század historizáló történetszemléletét, a honfoglalásról alkotott ideálképét. Jelenetei annyira teátrálisak, az egész mű annyira díszletszerű, hogy az Ezeréves Magyarország című 1898-as darab kulisszájaként a körkép hasonmás részletét használták fel. Feszty a szalonok, híres színésznők regényes glóriájával övezett délceg alakja, a Tigris, ahogyan barátai nevezték - Mednyánszky nevezte el Tigris-nek -, akinek a rendszeres munka sohasem volt kenyere, aki hónapokig nem nyúlt ecsethez, igyekezett hiánytalanul eleget tenni megbízatásának. Igyekezett, de nem nagyon tudott. A Magyarok bejövetele kivitelezésében Feszty Árpádon kívül számos más művész is részt vett, mégis Feszty Árpádé volt a főszerep. A körképet Jókai mutatta be a nagy nyilvánosságnak, ő jelentette be, hogy Spányi Bélával 8, Ujváry Ignáccal 9 és Mednyánszky Lászlóval 10 Munkácson készíti el a körkép helyszínrajzát és megfestése kb. egy évet vesz igénybe. A festési munkálatokba Spányin és Ujváryn kívül Vágó Pál 1 1, továbbá Pap Henrik 1 2 és Pállya Celestin 1^ is bekapcsolódott. A körkép megnyitása 1894. május 13-án volt; öles plakátok hirdették, az emberek elragadtatva beszéltek róla, a siker óriási volt. Fesztyék nagyon várták, hogy a körképet külföldön is bemutathassák. Erre rövidesen alkalom nyílt, mert Királfy Imre, a londoni indiai kiállítás igazgatója 1896 őszén meghívta a Feszty-körképet Londonba. Az 1899. május l-jén megnyílt kiállításon a körképnek - ellentétben a hazai lapokban megjelent tudósításokkal - nem volt sikere. Az 1896. évi ún. millenniumi törvény a Sugár út torkolatánál lévő 3300 négyszögölnyi területen elrendelte a Szépművészeti Múzeum felépítését, pontosan ott, ahol a Feszty-körkép épülete állt. A kudarc - akárcsak a Bevezető 17
