dr. Kerényi Ferenc: Pécs színháztörténetének forrásai a Baranya megyei levéltárban, 1886-1949 (Thália Könyvek 24., Budapest, 1990)

MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ

2. A fennmaradt tanácsi források tartalmát tekintve is eléggé felemás a helyzet. Főleg azért, mert a keletkezett források sok részadatot tartalmaznak, amelyek sokszor egymásnak ellentmondanak. Ezért nem is lehetett arra vállalkozni, hogy minden egyes iratot forráskritika alá vegyünk, vagy külön-külön értékeljünk, illetve minden kétséget kizáróan hitelt érdemlőnek minősítsük őket. Az itt közölt dokumentumokat ezért afféle tipikusan jellemző korrajznak is felfoghatjuk, anélkül, hogy fetisizálnánk bármely korszak iratainak forrásértékét. Az első hónapokban döntő többségben a színház fenntartásával és a közönségszervezéssel kapcsolatos ügyiratok keletkeztek. Később a tájszínházzal összefüggő közlések kerültek előtérbe a műsorpolitika kialakításáról hozott határozatokkal együtt. Ugyanakkor megszaporodtak a Népművelési Minisztériumtól jött utasítások-rendelkezések-határozatok is. A műsorpolitika aktuális politikai-elvi döntéseit is jól tükrözik az iratok. Nagyon kevés ezekben a határozatokban a konkrétum, viszont sejtelmesen átszűrődik a pártpolitika. A tanács és a vb. testület vezetői következetesen figyelmeztetnek a fokozandó éberségre, és az ún. ellenség elleni harcra, de ennél többet sosem lehet igazából megtudni. Az iratok és főleg a vb. valamint a tanácsülési jegyzőkönyvek ezt a zaklatottságot, a folytonos gyanakvást, a kötelező önkritika-gyakorlatokat tükrözik és kevésbé az érdemi információkat. 3. Maradva a testületi jegyzőkönyveknél, ezek három típusa vált ismertté a forrásfeldolgozások során: a./ tanácsülési jegyzőkönyv. b./ Végrehajtó Bizottsági jegyzőkönyv. c./ Népművelési Állandó Bizottsági jegyzőkönyv. A kötetben főként a vb. jegyzőkönyvek határozatai szerepelnek az elvileg hasonló szerkezetű tanácsülési jegyzőkönyvek ellenében, ahol kevés érdemi színháztörténeti közlés akadt. A vb. ülések jegyzőkönyvei eleinte szűkszavúak, később tendenciózusak, egyértelműen politikai-ideológiai irányultságúak. Az üléseket hetente tartották, néha alkalmanként rendkívüli üléseket iktattak be, de egyetlenegyszer sem a PNSZ-szel kapcsolatban. Eleinte még a tárgysorozati pontokat sem tüntették fel, 1954 őszéig még a határozatokat sem. így meglehetősen egymásba folytak az üléseken tárgyaltak. Az első hónapokban szinte egymás szavába vágva tárgyalták a különböző napirendi pontokat minden előzetesen megállapított sorrend és végül érdemi döntés nélkül. Az ekkor keletkezett vb. ülésekről a forráshivatkozás csak az évkort 20