Deésy Alfréd: Porondon, deszkán, mozivásznon (OSZM, Budapest, 1992)
2. író (más rendező számára) Egy pofon, egy csók (1944) Rendező: Martonffy Emil 3. Színész (más rendezésében) Rabiélek (1913, rendező: Kertész Mihály; szerep: Mihunka) Táncos Mari (1913, filmszkeccs, az alkotók s a szerep azonosítatlanok) Az aranyhajú szfinx (1914, rendező: Farkas Ferenc dr.; szerep: azonosítatlan) A népfelkelő (1914, rendező: Neumann József, Pintér Imre; szerep: komitácsi) Az attak (1914, filmszkeccs, író: Adorján László; szerep: azonosítatlan) A magyar föld ereje (1916, rendező: Kertész Mihály; szerep: azonosítatlan) János vitéz (1916, rendező: Illés Jenő; szerep: János vitéz) A Karthausi (1916, rendező: Kertész Mihály; szerep: Duffay városkapitány) Monna Vanna (1916, rendező: Illés Jenő; szerep: Prinzivalle - ez színpadon Deésy kedves szerepe volt) Te vagy a dal (1940, rendező: Rodriguez Endre; szerep: azonosítatlan) Könnyű Múzsa (1947, rendező: Kerényi Zoltán; szerep: azonosítatlan; a filmet nem mutatták be) Beszterce ostroma (1948, rendező: Keleti Márton; szerep: azonosítatlan) Mágnás Miska (1948, rendező: Keleti Márton; szerep: azonosítatlan) Úri muri (1949, rendező: Bán Frigyes; szerep: azonosítatlan) Becsület és dicsőség (1951, rendező: Gertler Viktor; szerep: azonosítatlan) Semmelweis (1952, rendező: Bán Frigyes; szerep: azonosítatlan) Dani (1957, rendező: Szemes Mihály; szerep: azonosítatlan) Csempészek (1958, rendező: Máriássy Félix; szerep: azonosítatlan) Szegény gazdagok (1959, rendező: Bán Frigyes; szerep: azonosítatlan) Légy jő mindhalálig (I960, rendező: Ranódy László; szerep: azonosítatlan) A Noszty fiú esete Tóth Marival (I960, rendező: Gertler Viktor; szerep: azonosítatlan) Alázatosan jelentem! (I960, rendező: Szemes Mihály; szerep: azonosítatlan) A föntebb közreadott filmográfiai adatok meglehetősen hézagosak, jellemző módon Deésy pályájának, filmes tevékenyégének kezdő s a lezáruló szakaszára vonatkozólag. Ami a kezdeteket illeti: filmszalag úgyszólván nem maradt fönn, és a sajtó is mostohán bánt a bennünket most érdeklő részletekkel. Ami pedig a befejezést: Deésynek, a filmszínésznek a hangosfilm nemigen kedvezett (maga is szól emlékirataiban „organumának" korlátairól); 1945 utáni filmszerepeit — ezek kivétel nélkül úgynevezett epizódalakítások, aligha messze a statisztai „szerepkörtől" - némi fáradsággal azonosítani lehetne, de kötetünk olvasója még így sem nagyon idézhetné vissza emlékeiben ennek nyomán Deésy Alfréd mozgóképen megörökített alakját. Talán az alább következő fényképek adnak némi fogódzót, s ha a moziban vagy a televízióban Deésy szereplésével is készült filmeket vetítenek majd, e fotográfiák révén „beprogramozott" szemünk nagyobb eséllyel fedezheti föl hősünket a vásznon, a képernyőn. Filmográfiai források Ábel Péter: Adatok a magyar filmtörténet 1896-1919- szakaszához (Magyar Filmintézet Kézirattára), Kovács Ferenc-Pór Irén: Magyar Filmográfia I— II—III., Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum, Budapest 1962, 1963, Magyar Filmográfia (Rövidfilmek 1945-1960. Főszerkesztő: dr. Molnár István, szerk.: Luttor Márta, 202!
