Deésy Alfréd: Porondon, deszkán, mozivásznon (OSZM, Budapest, 1992)

410 411 412 413 414 415 416 417 418 419 420 421 422 423 424 425 426 427 428 429 Tanulságos azonban ezzel kapcsolatban, hogy amikor Deésy Alfréd a Filmkultúra 1935- január 1-jei számában „A magyar film védelme és további fejlesztése" címmel értekezik, egy szót sem szól vidéki (szegedi) filmgyártás szükségességéről; a vidék csupán mint „szunnyadó", de életre kelthető mozik helyszíne szerepel itt. Pálfy József dr. (1877-1944): 1934-ben lett Szeged polgármestere, elődjének halálával. Múvészetpolitikai munkássága főként a szabadtéri játékokra irányult. Klangfilm: két német elektronikai cég egyesüléséből jött létre 1928-ban, s alapozta meg a hangosfilm-gyártást és -vetítést Németországban. Móricz Zsigmond (1879-1942): újságíró, elbeszélő, regény- és drámaíró, a Nyugat első, nagy nemzedékének kiemelkedő alakja Ady, Babits és mások társaságában. A film felé érdeklődéssel fordult, maga is megpróbálkozott írásművészetének forgatókönyvbe való átültetésével. A Kino Filmipari és Filmkereskedelmi Kft 1935-ben alakult a Turul filmvállalatból, ügyvezetője Beck Imre, később ifj. Szabó Ferenc volt. Radó István (1891-1972): hírlapíró, filmszakíró. Filmes pályafutását a Mozivilág megalapításával kezdte 1911-ben, Lenkei Zsigmond oldalán. Később számos más filmlap szerkesztője, munkatársa volt. Külföldi filmforgalmazó cég hazai képviselőjeként is tevékenykedett, magyar filmek születésében is szerepet vállalt. Móricz Virág (1909—): író, művészettörténész, filmalkotó. Móricz Zsigmond leánya. Bécsben, Berlinben, Budapesten tanult, egy ideig a Nyugat című folyóirat titkára, később filmes segédrendező (Deésy oldalán is, a Nem élhetek muzsikaszó nélkül filmre vitelekor). Édesapja emlékének és hagyatékának ápolása központi mozzanata munkásságának. A Weingruber kávéház a Városliget kedvelt találkozóhelye volt. Nem élhetek muzsikaszó nélkül: Móricz az 1914-ben írott regény filmváltozatáról a húszas években többször tárgyalt a Star filmgyárral, de a vállalkozás meghiúsult. 1928-ban a mű színpadi változatát mutatták be. - Deésy filmje 1935-ben készült, s ha talán külsőségeiben, méreteiben jelentős volt is, nemcsak Móricz Zsigmond, hanem a szakmai jelen- és utókor számára is csalódást keltett. - 1978-ban Sík Ferenc (1931-) is megpróbálkozott a regény megfilmesítésével. Móricz (második) felesége 1926 óta Simonyi Mária (1888-1959) színésznő volt, aki játszott is a Nem élhetek muzsikaszó nélkül Deésy-féle filmváltozatában. Nem egészen világos a mondat, hiszen a film segédrendezője „dr. Móricz Virág" volt. Talán a másodasszisztensról van szó. Beck Imre (sz. 1896): filmvállalkozó; apja is mozis, a Kino ügyvezető igazgatója. Székely István (1899-1979) rendezésében a Légy jó mindhalálig (1936) semmiképpen sem mondható bukásnak: művészi megalkuvásai ellenére időtálló mű született. Sári bíró: Hegedűs Tibor (1898-) rendezése 1943-ban, Úri muri: rendezte Bán Frigyes (1902-1969), 1949-ben, Rokonok Máriássy Félix vitte filmre 1954-ben (1919-1975), Forró mezők: Apáthy Imre (1909-1960) rendezése 1948-ban, Égi madár: 1957-ben készítette el Fehér Imre (1926-1975). Móricz Zsigmond életműve továbbra is foglalkoztatta rendezőinket, különösen Ranódy László (1919-1983) munkásságára érdemes utalni: Légy jó mindhalálig (I960), Árvácska (1976). De jelentős tévéfilmek is születtek Móricz alkotásai nyomán Hajdufy Miklós (1932-), Esztergályos Károly (1941-) és mások rendezésében. Vizvári Mariska (1877-1954): színésznő. Színészcsalád sarja, azonnal a Nemzeti Színház szerződteti. Igen széles szerepskálán vált népszerűvé, filmen is szívesen játszott. A vén bakancsos és fia, a huszár filmváltozatát 1918-ban készítette el Fekete Mihály (1884-1960) színész, rendező Kolozsvárt. Tapolczai Gyula (1903-1954): színész. Színészcsaládból származott. Vidéken kezdte pályáját, majd a fővárosban folytatta, s a Nemzeti Színház is fölfigyelt nem csupán komikus tehetségére. Néger: a kor - rossz emlékű - szóhasználatában olyan embert jelent, aki más helyett és nevében készít el valamilyen műalkotást. Lehetséges volt az a változat is, hogy Deésy forgatókönyvét valaki másnak a neve tette „szalonképessé". Karády Katalin (1910-1990): színésznő. Színi tanulmányai ellenére inkább ösztönös tehetség volt, akit igazán a mozikamera fedezett föl s tett mitikus vonzású, legendás sztárrá. Pompás külseje és búgó, mély énekhangja összetéveszthetetlen jelenséggé avatta. Erzsébet körút 11/13195!