Deésy Alfréd: Porondon, deszkán, mozivásznon (OSZM, Budapest, 1992)

44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 180 Organtin: merevített, ritka szövésű pamutanyag (francia). Trilby. George Du Maurier (1834-1896) francia származású angol rajzoló és író regénye, melyet 1894-ben dolgozott át színpadra az amerikai Paul M. Potter (sz. 1853). Naiva: érzelmes leányszerep megformálója (francia). Bródy Sándor (1863-1924): író, hírlapíró, drámaszerző. A tanítónő című darabja 1908-ból való, Nagy István: a mű egyik főszereplője. Komikus: vígjáték szereplője (francia). Polgár színész dinasztia: Deésy talán egy másik Polgár (Böttger) családra gondolt. Mindenesetre, a Deésynél szereplő ábrázolás nem illik a Schöpflin Aladár szerkesztette Magyar Színművészeti Lexikonban megörökített, 1864-es születésű színész-igazgatóra. Lipótmező: budapesti - hűvösvölgyi - elmegyógyintézet. Organum, orgánum: szerv, beszédszerv, hang (görög-latin). Angol kisasszonyok: más néven Mária Intézet, melyet a XVII. században alapítottak vallásuk üldözése miatt Németországba menekült, katolikus „angol kisasszonyok". Magyarországon négy zárdában neveltek s oktattak fiatal lányokat. Apaszínész: apaszerepet játszó - sokszor valóban idősödő - színész. Pecsovics: személynévből eredő gúnyos megjelölése a túlzó kormánypártiságnak. Tót: szlovák. Fater: apa; köznapi szóhasználatban durva megszólítása idősebb férfinak (a német der Vater átvételeképp). Rip van Winkle: Robert Planquette (1848-1903) francia zeneszerző operettje (1882). Piruett: forgás, perdülés (francia). II. Ramszesz: egyiptomi fáraó; az i.e. 14-13- században élt. A megboldogult: Alexandre Bisson (1848-1912) francia színműíró darabja, melyet nálunk 1891-ben mutatott be a Nemzeti Színház. Tata: apa (bizalmasan); 1. az 54. jegyzetet (szláv). Az Országos Színészegyesület 1871. április 5-én alakult meg a magyar színházművészek - munkaadók és munkavállalók - érdekvédelmére. Gyakorlatilag már évtizedekkel korábban létezett kötetlen keretek között, főként a nyugdíjkérdés megoldása céljából. 1903-ban színészképző Iskolát alapított. Delikvens: tettes, bűnelkövető; tréfásan: 'illető' (latin). Szerelmes színész: tragédiákban szerelmes hőst alakító színész. Romeo és Júlia: William Shakespeare (1564-1616) angol drámaköltő 1594-95 táján írt tragédiája. A kaméliás hölgy: ifj. Alexandre Dumas (1824-1895) francia író 1852-ben keletkezett drámája. Kossuth és Batthyány, ismeretlen szerző hazafias darabja. Kossuth Lajos (1802-1894): államférfi, a szabadságharc vezéralakja, kormányzó elnök. Batthyány Lajos (1806-1849): az 1848-as első magyar felelős minisztérium elnöke. Jellasics (Jeitaac), Josef (18011859): horvát bán, 1848 őszén betört Magyarországra Ausztria szövetségeseként, de seregét szétverték. Virágvasárnap: a húsvét előtti vasárnap, keresztény vallási ünnep. Csenteri Károly: talán Csenteri Kálmánról van szó (sz. 1857); 19 évesen kezdte pályáját. Modulál: változik (pl. hangszín, a kamaszkor idején - latin). Schlick, Franz Heinrich gróf (1789-1862): krakkói kormányzó, osztrák altábornagy. 1848-49-ben kassai győzelme után többször is vereséget szenvedett. Kulisszák, kulissza: díszlet (francia). Kapszli: tok, gyutacs (német). A kor fegyveres testületekre vonatkozó dokumentumai szerint valószínűleg Diószeghy Aladárról van szó, aki azonban nem a bárói ág sarja volt. Kolosszális: nagyszerű (görög-latin). Ex: fenékig! (latin). A vén cigány: Vörösmarty Mihály (1800-1855) költeménye (1854). A madarász. Carl Zeller (1842-1898) osztrák zeneszerző 1891-ben keletkezett dalműve. Réthy L. Pál (sz. 1862): impresszárió, színészügynök, 1882-ben alapította évtizedekig fennálló vállalkozását. Elektra: Szophoklész (i.e. 496-406) görög drámaíró tragédiája. Koloratúr-énekesnő: koloratúr szoprán: igen magas hangokat énekelni képes, biztos technikájú énekesnő (olasz). Boccaccio: Franz von Suppé (1819—1895) dalmát származású zeneszerző operettje; A kis herceg: Alexandre Charles Lecocq (1832-1918) francia zeneszerző operettje (1872). Az ember tragédiája: Madách Imre (1823-1864) történelemfilozófiai kérdéseket latolgató drámai költeménye (I860). A hatalmas mű színpadi lehetőségeit csak jóval a szerző