Nyerges László: Carlo Goldoni színművei Magyarországon (OSZM, Budapest, 1992)

BEVEZETŐ - I. GOLDONI SZÍNMÜVEI MAGYARORSZÁGON MEGJELE-NÉSÜKTŐL A NEMZETI SZÍNHÁZ MEGSZÜLETÉSÉIG (1759-1841)

A pozsonyi német színtársulat műsorán szerepelt még az Az ismeretlen nő (L'incognita perseguitata), A tettetett beteg kisasszony (La finta ammalata), Deákos lány (La donna di garbó) című komédia és F.L. Gassmann Kézműves szerelem (L'amore artigiano) című operája. A század végén Sopronban játszották a Két úr szolgáját (II servitore di due padroni), a Kereskedőket (I mercanti), A hazug-ot (II bugiardo) és a Fogadósnőt (La locandiera). A pest-budai német színészet műsoráról általában elmondható, hogy az a bécsi Burgtheater és Kärntnerthortheater műsorát követte, illetve a külvárosi Josefstadttheater, Leopoldstadttheater és a Theater auf der Wieden repertoárján szereplő színművek átvételével alakult, ami a műfajok és témák változatosságát jelentette. Azok a darabok, melyek a velencei szerzőtől megjelentek a pest-budai német színházak színpadain, szintén hozzájárultak a műfaji-tematikai panoráma színesítéséhez. A hagyományos bohózatot a Két úr szolgája (Diener zweier Herren) képviselte, de Schröder, a nagy német színész átdolgozásában már „szabályos" komédia formájában. A polgári ízléshez közvetlenül szóló színpadi zsánerképek, így A tettetett beteg kisasszony (Die verstellte Kranken) vagy a Különös történet (Geschwind, eh's jemand erfährt) J.C. Bock fordításában az egyre számottevőbb, új közönségréteghez, a nőkhöz szóltak, és a színpadi szentimentalizmus első magyarországi jelentkezésének tekinthetők. A nemesebb érzelmek keresését az érzelmek demokráciája támasztotta alá, és Goldoni komédiáiban, az akkoriban divatos comédie larmoyantehoz közelálló darabokban, a nyílteszű, bátor, morálisan magasrendű és érzelmeihez ragaszkodó Colombina-alak, aki fogadósnő, szobalány, az otthon falai közé zárt, de onnan elvágyakozó feleség vagy energikus fiatal lány képében jelenik meg; minden előfordulásában a természetes érzelmekhez való jogot hirdette. Nem hiányoztak a színházak műsoráról Goldoni karakterkomédiái sem. A Hazug (Wahrheit ist gut Dinge - Der Lügner), A fogadósnő (Die Gastwirtin), A jótékony zsémbes (Der gutherzige Murrkopf), Az okos asszony (Die sanfte Frau) tovább erősítették, a szabályos komédia révén, a polgári öntudatosodás és életmodell színházi propagandáját Magyarországon. A német és olasz vándortársulatok az ország legtávolabbi pontjait is felkeresték. Az erdélyi kormányzói székhelyen, Nagyszebenben Bodenburg Gertrud társulata játszott 1766-ig. Livio Cinti olasz operatársasággal, német prózai színészekkel 1772-től 1781-ig tartózkodott a városban, színházi előadásokat és bálokat rendezett. Joseph Hilverding 1778-ban nyert ugyanott színjátékok bemutatására engedélyt, és Hochmeister könyvnyomdájában, ugyanebben az évben Theatralisches Wochenblatt címen folyóiratot is kiadott, ami azonban a 12. szám megjelentetése után megszűnt. A társulat műsorán Goldoni-komédia is szerepelt: május 17-én rövid hír számolt be a V

erstellte Kranke (A tettetett beteg kiasasszony), május 30-án a Der gutherzige Murrkopf (A jótékony zsémbes) előadásáról: ez utóbbi darabot franciából Stephanie fordította. 9 A tettetett beteg kiasasszony előadása kapcsán a szerkesztő megjegyzi: „A vitathatatlanul tehetséges Goldoni jól ismert munkái tele vannak komikus ötletekkel és fordulatokkal, gyakran előfordul azonban, hogy kifejezése az olcsó bohóckodás szintjére süllyed, amiért azonban a korabeli ízlést kell felelőssé tenni." 1

0 Goldoni korabeli népszerűségére utal az a megállapítás is, amely szerint a szerző 14