Selmeczi Elek: Németh Antal (OSZM, Budapest, 1991)

A peregrinus korszak

a Pesti Magyar Színház vezetésével bízták meg?) Beszéde további részében is a párhuzamos életrajzok módszerét követi: szól Bajza félelmetes vitatkozó erejéről, az akkori konzervativizmussal való szembekerüléséről, amivel csak növelte ellenségeinek táborát. Valósággal rákopírozza magát Bajza portréjára: „Öt azonban megingathatatlanul vezette tovább a részrehajthatatlan, kérlelhetetlen és kemény igazságszeretet. Csatázik nemcsak a tehetségtelenekkel, a féltehetségekkel, az egyéni érdekükben sértettekkel, hanem még Szemere Pállal és Horváth Istvánnal is ... Céltáblának tekintik: ágyúzzák, bombázzák Bajzát, aki győzelmesen áll ellen minden támadásnak ... El lehet képzelni, hogy ez a magányosan álló, senkihez sem csatlakozó, csak az igazságot kereső szellem milyen hajsza középpontjába került, amikor 1837 nyarán átvette a Nemzeti Színház vezetését".

2

1 Nyilvánvaló, hogy a beszéd valójában Németh Antalról szól, mégpedig arról a Németh Antalról, aki Bajza József szellemi örökösének (is) vallja magát. JEGYZETEK 1 Az Országos Ösztöndíjtanácsot az 1927. XITI. te. -kel alapítják meg. Ez rendelkezik „a magas műveltség célját szolgáló ösztöndíjakról". 2 Szepes Mária: Emberek és jelmezek. Bp., 1988. 169-170. 3 Németh Antal baráti köréhez tartozó Noszlopi László egyetemi magántanár közlése nyomán. 4 Németh Antal: Móricz Zsigmond és a Nemzeti Színház kapcsolata (1935-1942.) 1967. In: Új színházat! Vál. és szerk.: Koltai Tamás. Bp., 1988. 430. 5 Kosztolányi Dezső: Színházi esték. Bp., 1978. II. 819. 6 Magyar Színháztörténet. Szerk.: Hont Ferenc. Bp., 1962. 233. T OSzKK. N. A. F. 352. 8 Szerb Antal: Magyar irodalomtörténet. Bp., 1943. 512. 9 Németh Antal: Új színházat! 1931. In: Új színházat! Vál. és szerk.: Koltai Tamás. Bp., 1988. 87. 1

0 Németh Antal: Színházi napló. I-III. OSzKK. N. A. F. 109. 1

1 Németh Antal: Berlini napló (1929. február 5.) OSzKK. N. A. F. 108. 1

2 OSzKK. N. A. F. 117. 1

3 OSzKK. N. A. F. 5683. 1

4 Szekfű Gyula: Három nemzedék és ami utána következik. Bp., 1989. 138. 1

5 Szekfű Gyula: Magyar történet. Bp., 1936. V. 295. (A Magyar történet borítóján Hóman Bálint neve is szerepel. Hogy nevét mégsem tüntetjük fel, ezzel valójában Hóman kívánságának teszünk eleget. Hóman 1943-ban telefonon értesítette a Magyar Szemle Társaságot, hogy nevét a szerkesztők névsorából töröljék. Indoka, hogy Szekfű annyira belekeveredett a politikába, ami lehetetlenné teszi nevének Szekfű melletti feltüntetését. Szekfű 1943. május 2-án kelt levelében reagált Hóman lépésére, felemlítve ebben barátságukat, amit Hóman ilyképp összetört. Hóman megítélésénél ennek a dátumnak különleges jelentőséget tulajdonítunk.) 1

6 Acsády Ignác: A magyar jobbágyság története. Bp., 1944. 387. 1

7 Szekfű Gyula: Magyar történet. Bp., 1936. 39