Selmeczi Elek: Németh Antal (OSZM, Budapest, 1991)

Egyedül

mannak a politikus Hóman arcképét: „Te beléptél a pártpolitikába nyíltan is, és az egész világ színe előtt, képviselő, pártpolitikus és miniszter lettél, és mindezen minőségedben olyan politikát folytattál és építettél ki évről évre erősebben, amely politikával, mint tudhatod, én sohasem egyeztem meg és nem is helyeseltem. Azonban el tudtam választani Benned a politikust a tudóstól... "

3. így tekint Hómanra Németh is. Létezik egy politikus Hóman és egy tudós, aki előtt világos, hogy a magyar színjátszás ügye nem köthető a napi politikához. Ezt tudnia kell a történelmi osztályhoz tartozó Hómannak. (Hóman Bálint Darányi Kálmán unokatestvére és gróf Teleki Pál rokona.) Némethnek meggyőződése, hogy a végkifejlet felé rohanó ország politikai zűrzavarából a magyar színjátszást ki kell menteni. 1942 elejétől kívánságainak pergőtüzével árasztja el Hómant, ugyanakkor szabályos harc is folyik közöttük. Németh mindent elkövet, hogy mentesítse a Nemzeti Színház tehetséges zsidó származású tagjait. A nyilas lapok állandóan támadják pl. Both Béla miatt, aki Németh igazgatása alatt a Nemzeti Színház egyik legtöbbet foglalkoztatott rendezője. Támadják Tapolczay Gyula és Várkonyi Zoltán miatt is. Németh hetekig tartó vitában próbálja meggyőzni Hómant, hogy a három művész szerződését meg kell újítania, ellenkezőjére nincs jogalap. Végül Hóman dönt, és mint a Nemzeti Színház intendánsa elrendeli Both Béla, Várkonyi Zoltán és Tapolczay Gyula menesztését. A vesztett csaták közben Németh felismeri, hogy Hóman várható bukása után (akivel legalább tárgyalni, vitatkozni lehet) egyedül marad. Erre az eshetőségre most kell felkészülnie, vagyis olyan pozíciót kell kiharcolnia, amiben terveit egyedül is megvalósíthatja. Biztonságos helyzetbe akkor kerülne, ha a Nemzeti Színháznak a drámairodalomra ható inspiráló erejét tovább növelné. Már az 1935. szeptember 2-i székfoglalójában is kiemelte: a fiatal magyar írónemzedéket úgy kell a színpad felé terelni, hogy megtanulják mindazt, ami ebből a mesterségből megtanulható.

4 (Közbevetőleg meg kell jegyezni, hogy ezekben az években a Nemzeti Színházhoz hozzávetőleg három-négyszáz dráma érkezik elbírálásra. Ahhoz, hogy minden darabbal lelkiismeretesen foglalkozzon a dramaturgia, külön lektorátust — mint első szűrőt — szervez. Ebben belső és külső munkatársak egyaránt találhatók, ezek egyike mint külsős: Kovách Aladár.) A drámairodalom felvirágoztatására most új és nagy alkalom kínálkozik: az erdélyi irodalom. Németh az erdélyi írókban (elsősorban a szellemi irányításban főszerepet játszó dr. báró Kemény Jánosban, az újjászervezett kolozsvári Nemzeti Színház főigazgatójában) látja meg a legkitűnőbb szövetségeseket. A minisztérium arra utasítja, hogy patrónusként jelentkezzen Kolozsvárott és Erdélyben. Ezzel szemben Németh nyomatékosan hangsúlyozza Kemény Jánosnak írott első levelében, hogy felnéz az erdélyi irodalomra és különösen Kemény Jánosra. „Ennek Er84