Selmeczi Elek: Németh Antal (OSZM, Budapest, 1991)
„Nem tetszeni, hanem használni akarok"
Felkért hozzászólók: Földessy Gyula és Németh László... Németh László felolvasása legalább szép volt. Milyen lírikus a magyar? A bőség embere, a bőség és kárhozat együtt, ez a magyar líra. A magyar költő lázongva tünekedik. Kerényi K(ároly)t, Hamvas Bélát látom a hallgatók között. A meghívó hirdeti a többi műhelytitok előadást is. A grafikáról Varga Nándor, a színházról Németh Antal, a táncról Szalay Karola, a festészetről Bernáth Aurél ad elő. Csak a líra mostohagyerek?" 1 8 Szalay Carola tehát előadóként szerepel Németh mellett az előkelő névsorban. (Egyébként Szalay Carola mint az Operaház primabalerinája szerzi meg a bölcsészdoktori címet. 1956 után pályáját külföldön folytatja, a hatvanas években a milánói Scala balettmestere.) A balerina arisztokratikus megjelenésével, az esztétikai értékskálán mindenképpen a legfelső fokot elfoglaló, tartózkodó szépségével erős hatást gyakorolhatott Némethre, akinek fogékonysága a szépnem iránt közismert volt. (Gáspár Margit: „Tóni poligám hajlamú".) 1 9 Szalay Carola és Németh még a hatvanas években is leveleznek egymással. A fiatal Székely György ekkor készül búcsút venni az egyetemtől. Megírja doktori disszertációját: Színházelmélet Angliában — 1882—1930 címmel 2 0, s ezt követően még ebben az évben próbalátogatási engedélyt kap Némethtől, aki az 1940—41-es évadban készül megrendezni a magyar színpadon első alkalommal színre kerülő teljes Peer Gynt-drámát. (A fordítást Németh Áprily Lajossal készíttette el, mégpedig egy nemrég nyilvánosságra került, Ibsen eredeti bejegyzéseit tartalmazó példány nyomán.) Székely György végigkíséri az előkészületeket, a próbákat; a színpadi munka folyamatát deskriptív tanulmányban összegezi, és a különböző munkafolyamatokat táblázatokban is rögzíti. 2 1 A Peer Gynt bemutatója után Németh megkérdezi tőle, hogy hajlandó-e leszerződni a Nemzeti Színházhoz lektori beosztásban. Székely igen mond, s 1941. szeptember l-jével megkezdi színházi pályafutását. Székely György az első olyan tanítvány, akivel Németh az egyetemen találkozik. Tehát nem magániskolában, nem színi tanodában, nem a színházi és rádiós gyakorlatban (utóbbi helyeken már szaporodik a Német h-iskolában felnövekvők, gyakorlatot szerzők száma), hanem a felsőoktatás keretei között. JEGYZETEK 1 OSzKK. N. A. F. 5353. 2 Németh Antal: Tairov Bécsben. In: Új színházat! Véd. és szerk.: Koltai Tamás. Bp., 1988. 94-96. — Tairov és Németh levelezése az OSzKK. N. A. F. 3018. és 4259. sz. jelzetekben. 67
